Rossz "konfliktuskezelés" az hogyha valaki megbánt akkor minden kapcsolatot megszakítok vele? Ez jobban fáj a másiknak mintha vitatkoznék?

Van így az ember, legalábbis lazább kapcsolatba, pl kollegiális viszonyba, úgy ahogy belefér, mert ott mindenkinek vannak stikliei, és nem válogathatjuk meg hogy kivel dolgozunk, szóval ott se valami profi, de van ilyen...

Párkapcsolatba... ez nem hinném, hogy járható út lenne. Ha velem ilyet megcsinálna a párom, ugyanazt adnám vissza. Mikor elkezdene már egy "normális hangvételű" vitát, akkor én csinálnám meg, hogy ott hagynám a p-csába. És akárhányszor kezdené újra, annyiszor hagynám ott. Nem vagyok játékszer, hogy ha mondok valamit, akkor ne vegye fel a telót, vagy letagadja magát, vagy ilyesmi.

Egy 17 éves hülyegyerekkel talán megtehetné, vagy még azzal se!

Egy párkapcsolatba nem lehet ezt csinálni.

"minden kapcsolatot megszakítok vele"

Nem rossz módszer, csak könnyen lehet végleges, ezt kalkuláld bele!

Ha a másik fél következetes, nagyon hamar abba a helyzetben találhatod magad, hogy azt mondja, hogy ha nem kellettem hétfőn, akkor ne kelljek szerdán se, meg pénteken se, úgyhogy szevasz!

Barátságokban? Ne lepődj meg, ha egyszer csak ők szakítják meg veled a kapcsolatot véglegesen.

Párkapcsolatban se lehet ilyet csinálni, hogy nem veszed fel pl a telefont. Elég gyerekes viselkedés.

Odáig oké, hogy indulatosan nem akarsz vitázni, és inkább elvonulsz, majd lehiggadva beszéled meg.

Párkapcsolatban nem elvonulni kell és várni, hogy a másik "hátha észreveszi magát" hanem visszajelezni és megbeszélni a problémákat: "figyelj, ez most nagyon rosszul esett nekem, ez nagyon fájt". Visszajelezni, megbeszélni.

Ha egy ember rendszeresen megbánt, nem bírom a stílusát, rosszul vagyok tőle annyira nem szimpatikus, akkor igyekszem vele minden kapcsolatot megszakítani.

Ez meg képlékeny.

Ami a barátságot illeti, azért képlékeny, mert amit az emberek hajlamosak annak hívni, annak a 95%-a valójában nem az, szóval a barátság az egy nagyon nagyon széles spektrumú valami, ezt felnőtt ember módjára át kell gondolni, és mérlegelni kell, hogy vezet e ez a módszer valahova, vagy van e jobb módszer,

hát nem tudom, szerintem helyzete válogatja, nem hiszem, hogy erre van olyan varázsrecept, hogy mi jó, vagy hatékony, vagy ilyesmi.

A másik féltől is függ, nála működik e, vagy pont leszarja.

Ami meg a másik részét illeti, hogy téged sértenek meg csúnya beszéddel:

Na az meg aztán képlékeny a köbön!

Igazságból annyi féle van, ahány ember!

Ahány értékrend, ahány személet, ahány nézőpont!

"én nem csináltam olyat, ami indokolta volna ezt a stílust"

Szerinted!!!

De ha a másik ember mégis ilyeneket mondott, akkor tény, hogy szerinte meg indokolt volt, mert ha nem lett volna az, akkor nem mondta volna, ez ennyire pofon egyszerű!

Pont ebből van a veszekedés, hogy mindkét fél kizárólag a saját igazát látja, de attól még nem lesz igazad, hogy az a TE igazad, mert nem egy istenség vagy, hogy a te igazad többet érne, mint a másik igaza! :)

Ezt nehéz elfogadni, de ha kívülállóként belegondolsz, hogy zajlik egy veszekedés, hát pont így.

"rosszul esne kicsit, de inkább fellélegeznék."

Hát akkor abba a párkapcsolatba bele lehet sz-ni egy nagyot.