Örülsz neki, hogy megszülettél erre a világra?

Örülök, mert jobb mint a semmi, jó megtapasztalni pár dolgot, megha

az öngyilkosságon is gondolkodok, annak nem örülök hogy egész nagy szeletet viszont nem lehet, pl. normálisan ki menni az utcára, csajozni, élvezni az életet, viszonzott szerelem, jó hangulat, szex, saját család, karrier, pénz ilyenek nem lesznek, de legalább pár dolgot átélek én is, meg azt szeretem ha más boldog, élvezi, jó nézni, magas szintű embereket.

Nem. Nem örülök neki, mert nagyobb részt fájdalom és kínlódás, mint öröm. Persze ha élsz, ijesztő a nem létezés gondolata, de aki nincs, az nem is búslakodik rajta, hogy nincs. Az életösztön a természet trükkje, az szaporodott tovább, akiben megvolt - de ez nem jelenti azt, hogy neki volt "igaza" és ő járt jól.

Egyébként fenntartom a lehetőségét, hogy nincs igazam, és az életnek esetleg van valami általam nem ismert célja, értelme, valami tágabb összefüggés, amiért az egész "megéri". Mindazonáltal én most így látom, ahogy leírtam.

Ha nem lennék, nem bánhatnám, hogy vagyok, nem is örülhetnék neki, és nem is gondolgodhatnék semmi ilyesmin...

Szóval, szerintem a helyes válasz: nem örülök neki, de nem is bánom. Pár másik ember létezése a világban, viszont határozottan zavar.