Ennyire elviselhetetlen rossz gyerek lennék?

10-es ez telibe talalt :D :X

Persze 18 felett kötelező nőnek hívni mindenkit 😁

Szia! Hogy vagy azóta? Remélem túlélted a hatodévet, és most jobban érzed magad így egy év elteltével... De akárhogy is, szeretném elmondani Neked, hogy nem vagy egyedül... Teljesen megértem hogy milyen nehéz helyzetben érzed magad most, szinte süt a kétségbeesés a kérdésedből. Azt hiszem kicsit én is hasonló helyzetben vagyok most... Elgondolkodtatott, hogy úgy tetted fel a kérdést, rossz, elviselhetetlen gyerek vagy-e. Pedig 25 éves vagy, 1 év múlva teljes állásban dolgozol, valószínűleg megházasodsz, ezek alapján már nem vagy gyerek, ne gondold magad annak, még ha valaki a környezetedben ezt is érzékelteti veled. :) Illetve, hogy nem írtad le, hogy orvosira jársz, pedig ez sokakat büszkeséggel töltene el, téged pedig úgy érzem, nem annyira. Miért gondolod magad rossznak? Szerintem egyáltalán nem vagy az. :) Ha az lennél, nem lennének azok az emberek, akiket szeretsz (szüleid, barátod), és akiknek meg akarsz felelni ezért. Nem vagy sem rossz, sem elviselhetetlen, csak nehéz most neked és talán egy kicsit több támogatásra szorulnál érzelmileg. Nem vagy egyedül. Hidd el ha nem is mutatjuk, sokan érzünk hasonló dolgokat. Pont ezért jó, ha beszélünk erről talán nyújthatunk egymásnak egy kis támogatást. A megfelelési kényszert sajnos nagyon nehéz elengedni, de az első lépést megtetted: felismerted, hogy van. Ugyan innentől sem sétagalopp és mindenki akinek volt ilyen tudja hogy nem megy annyival az elengedése, hogy 'hát innentől akkor nem felelek meg', de lehet rajta dolgozni. Azt hiszem az egyik fontos felismerésem az elmúlt időkből az, hogy az elménk néha hazudik nekünk. Szerintem neked is hazudik az elméd most. Azt érezteti veled, nem vagy elég jó, rossz vagy, mindent csak tönkreteszel és nem lesz jobb sohasem mert innentől csak egyre nehezebb lesz az élet. Pedig hidd el, ennek az ellenkezője az igaz. Fontos vagy és értékes, és szeretnivaló. Ezt jelzi az is, hogy vannak akik szeretnek, még ha talán nem is tökéletesen. Gondolj nyugodtan így magadra! Én hiszek benned! És ha esetleg van kedved beszélgetni, szívesen beszélgetnék. Kicsit talán hasonló helyzetben vagyok mint Te, és ha túlélted ezt az időszakot, arra lennék kíváncsi, ha pedig nem nagyon változtak az érzéseid, kitartást továbbra is... Bocsánat ha kicsit zavaros lett az írásom, remélem érthető azért a lényeg :)