Csak engem irritálnak ezek a szituációk?
Hogy ha MINDENRE rákérdeznek otthon. Legyen szó arról, hogy az ember a párjával él vagy a szüleivel, rokonaival.
De tényleg, szinte mindenre.
Megyek a gyógyszeres fiókhoz, kiveszek egy vitamint, máris jön a kérdés:
- Mit keresel a gyógyszerek között?
- Vitamint.
- De miért? Minek az?
- o.O
Megyek ki a konyhába bármiért igazából, már hallom, hogy jönnek utánam.
- Mit csinálsz? De hogyhogy? Miért?
Vagy felkapcsolom a lámpát.
- Hogyhogy felkapcsoltad? Nem volt jó úgy? De miért kapcsoltad fel?
Vagy felhívnak hétköznap, napközben.
- Mit csinálsz?
:D :D Vajon mit? Dolgozom...
Bemegyek a fürdőbe.
- Miért vagy bent olyan sokáig? Mit csinálsz? De mit csináltál? Mondd már el.
Lehet nekem alacsony az ingerküszöböm, és egyszer-egyszer elmennek ezek, de a napi 10-20 már egészen az idegeimen táncol. Ha már ingerültebb vagyok, akkor persze bunkó vagyok.
Mást nem zavarnak ilyenek? Vannak egyáltalán ilyen helyzeteket nálatok?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Anyukám mindig a kajálással van úgy oda.
Ettem-e, mit ettem, eleget ettem-e, ebédeltem-e, mit fogok vacsorázni, megettem-e mindent.
Mióta csak félig-meddig lakok otthon, azóta csak rosszabb lett.
Nem tudja megérteni, hogy igen, ha éhes vagyok, eszek, annyit, amennyi jól esik, és ha vagyok olyan hülye, hogy éhen maradjak, akkor így jártam.
Máson nem nagyon szoktam kiakadni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ez a paranoiásokra jellemző, akik annyira biztonsági játékosok h mindenről de tényleg mindenről tudniuk kell h a kezükben tartsák az irányitást és nehogy baj történjen, a szó negativ értelmében.
Mindig a bajon jár az eszük, h nehogy vmi történjen. Rugalmatlanok, tehetetlenek. Tipikusan azok ha hozzászólsz az utcán lefagy és begörcsöl mint azok a kis kecskék akik ha megijednek eldobják magukat kimeredve.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!