Csak én gondolom úgy, hogy c úgy szabad rokon, barát vagy ismerős számára kölcsön adni, hogy arra a pénzre az ember ne számítson a jövőben? Talán túlságosan nagyvonalúan gondolkozok?

Ez az adott embertől függ. Ismerek olyat, aki még 5 Ft-os “tartozásnál” is elsüllyedne szégyenében, mindent visszafizet az utolsó fillérig meg olyat is, aki oltári potyaleső.

Szerintem ez a normális, kivéve nagyon szélsőséges eseteket (mondjuk egy közeli hozzátartozód élete múlik azon, hogy segítesz-e, vagy nem). Egyéb, kevésbé extrém esetben ha neked kellene nélkülözni a kölcsön után, akkor egész egyszerűen meg lehet mondani, hogy sajnos nem állsz úgy anyagilag, hogy segíteni tudj.

Tőlem mindig akkor kértek kölcsön, amikor kevesebb pénzzel rendelkeztem, mint aki kért tőlem. Egy alkalommal kiderült, hogy nekem ugyan nincs bejárónőm, de a tőlem kölcsönkérő utólag megmondta, a bejárónőját fizette ki az én pénzemből. Többször előfordult, hogy megszorultnak nevezte magát barátom-barátnőm, és utólag kiderült, külföldi nyaralást vagy wellnes-hétvégét finanszírozott a pénzemből, mikor én magam évek óta nem voltam nyaralni. Mivel nem kifejezetten gazemberek az ismerőseim, az a véleményem alakult ki, hogy aki kölcsönkér mástól, az eleve parazitamód gondolkodik. És nem, nem szokták megadni.