Mennyire vagytok megelégedve az életetekkel jelenleg?

Legalább 90%-ban elégedett vagyok.

21 éves vagyok még csak, de eddig jól mennek a dolgok. Egyetemre járok, most végzem el a 2. évet csúszás nélkül, mellette dolgozom heti 16 órát (külföldön, ide járok egyetemre is), nagyon szeretem a munkám, jól is keresek vele. Pár hónapja, februárban kerzdtem el dolgozni, azelőtt nagyon nem volt pénzem semmire, éppenhogy kijöttem hó végén abból, amit a szüleim adtak. Azóta 1300€-t sikerült félretennem, 4 hónap alatt szerintem nem rossz. Úgy sikerült ennyit, hogy itt állami támogatás is jár a dolgozó diákoknak a fizu mellett, ami azért egy jelentős összeg (350€/hó). Persze nem minden a pénz, de mióta van, és nem csak éppenhogy kijövök hóvégén, még jobban szeretek itt élni. Féléven belül 3 külföldi fesztiválra el tudok menni, és nem itteni "külföldi", hanem egy 3. és 4. országban lévőkről van szó, névszerint 2 Belgiumban, 1 pedig Csehországban. Ezek mellett minden napom nagyon jól telik, a párommal élek itt kint, aki szintén ugyanazokat szereti amit én, fesztiválra is együttmegyünk + barátokkal a csehországira, a belgiumi nekik messze lenne. Nagyon szeretek bulizni, sűrűn ugyan nem járunk, átlagban havi 1-2x. Ezekmellett itthon (a lakásban) is megvan mindenem, ahhoz hogy jól elszórakozzak. Laptop, netflix, VR szemüveg, legális fű (nem szívok sokat), 3D TV. Jó a helyzetem, mert folyékonyan beszélek angolul, és az ország anyanelvét is folyamatosan tanulom, immáron 2. éve.

Ha elvégzem az egyetemet, piacképes diplomám lesz, amivel nagyon jól lehet keresni itt is, meg Magyarországon is. Az én helyzetemet még jobbá teszi, - ha visszaköltözöm Budapestre- , hogy külföldi lesz a diplomám és mellé (remélhetőleg) 2 idegennyelven fogok tudni folyékonyan beszélni. Mindenképp vissza fogok költözni, mert van egy vadiúj hitel mentes lakásom Budapesten, a szüleimnek köszönhetően. Ha itt maradnék, saját lakásom biztos nem lenne 40 éves koromig, úgyhogy már csak emiatt is megérné nekem visszamenni Budapestre.

Összességében mindenem megvan, ami egy teljes, elégedett élethez kell, beleértve a barátokat, pénzt, lakást, szórakozást. Saját autóm még nincs, de a jövőre nézve tervben van.

#5 -ös.

Nem ismerem az életed, gondolom nem csak a kirúgás áll a háttérben. De azzal, hogy már meg kellett volna, egyáltalán nem tudok egyetérteni így látatlanban sem. Biztos vagyok benne, hogy van olyan, akinek számítasz és szívesen is segítene, viszont összetörne, ha egy ilyen esettel kerülne szembe. És valamelyik nap biztos lesz remény szóval szerintem maradj ilyen kitartó és így kelj fel minden nap!

Talán mondhatom,hogy szerencsés voltam az életemben.

Anyagilag biztosan,de sajnos azt hiszem,hogy a Budai kutyavásár örökké fog tartani.Elfogyott a pénz,szét ment a család.Mert a nőknek hiába dumálnak bár mit az a legfontosabb,és az,hogy milyen beosztásban van a pasi.

És ha tetszik nekik ha nem olyanok mint a forgószél,nem hoz semmit de amikor megy kell neki a ház a kocsi a gyerek a pénz,minden mert jár neki.De ami az én esetemben igaz,hogy nem minden arany ami fénylik.Már vissza csinálta volna,de nekem nem kellett többet.