A pesti ember mentalitása az élet minden terén család, munka, szórakozás, különbözik e a vidéki, pl. falusi embertől?

Az előző hozzászólásomhoz hozzá tennék még pár gondolatot, mert kicsit elkanyarodtam a témától.

Kérdésedre válaszolván: persze csak saját véleményt tudok mondani.

Család: a vidéki emberen azt látom, hogy családszeretőek. Fontos nekik a család, gyakrabban látogatják a rokonokat és talán korábban is vállalnak gyereket, mint a városiak. Nekik talán fontosabb, hogy tanuljanak és utána alapítsanak családot, meg kicsit talán fontosabbak az élmények, a szórakozás és csak keveset foglalkoznak a rokonokkal.

Munka: vidéken botrányosan rosszak a munka lehetőségek. Azt tapasztaltam, hogy két kategória van. 1. Diplomás, nyelvet beszélő = ők esetleg találhatnak jó munkát, ha pont olyan területen van papírja, amilyen típusú munkahely az adott helyen van. 2. mindenki más, (8 általánossal, érettségivel, szakmával, nyelvtudás nélkül) = ők mehetnek gyárba robotolni, egészségtelen körülmények közé vagy egyéb helyekre, persze több műszakba. És az tuti, hogy a munka 6-kor kezdődik. Itt nem szeretnek aludni az emberek. Ezek után nem csoda, ha sok a munkanélküli. + hozzá jön az is, hogy a bejárás is nehezen megoldható, emiatt még korlátozottabbak a lehetőségek.

Budapesten nincs ezzel gond. Mindenki megtalálhatja a neki megfelelő munkát és be is tud járni.

Szórakozás:

Budapesten rengeteg lehetőség van erre és bármikor. Minden nyitva van hétvégén is.

Falun max. kocsmázni lehet vagy van falunap. De minden évben ugyanaz a program.

Összefoglalva szerintem óriási különbségek vannak város és falu között. A nagyobb városok hasonlítanak Budapestre, de kevesebb program van.

A jóindulatúság pedig szerintem nem lakhely kérdése.

Érdekes, amiket az előző hozzászóló írt, mert én kb. hasonló helyzetben vagyok, mint ő, de én még csak tervezem a költözést Budapestről vidékre. Annyiban más a helyzetem - és talán könnyebb -, hogy ahova költöznék, ott nekünk már 20 éve van egy házunk, ahova rendszeresen lejárunk, tehát nem ismeretlen helyre mennék lakni. Az ellenséges hangulatot sajnos mi is megtapasztaltuk az elején, de ez már egyre kevésbé jellemző, bár néhány emberben még megmaradt ez a hozzáállás velünk szemben. Amúgy mellettünk két házzal is egy Budapestről odaköltözött házaspár lakik és teljesen jól elvannak. Egyébként ha már ellenségeskedés: a jelenlegi budapesti lakhelyünkön is pont ugyanezt a hangulatot tapasztalom egy-két szomszédtól, hiába pestiek ők is meg mi is, szóval ehhez még vidékre se kell mennem :) Ráadásul ez már olyan szintű, hogy konkrétan emiatt tervezem a költözést vidékre! Tisztában vagyok vele, hogy kevesebb a lehetőség, program stb., de nekem még így is jobban megérné, mint a jelenlegi lakhelyemen szenvedni, ahol nem elég az elviselhetetlen légkör, de még a lakhatási körülmények is borzalmasak: a lakás kicsi, szűk; közös udvar van, ami iszonyú kicsi; a lakások konkrétan egymás hegyén-hátán vannak, nulla élettér és intimszféra stb. Ezzel szemben vidéken nagy ház, udvar, kert, garázs, pince stb., ami csak a miénk, ráadásul nincs egyetlen rosszindulatú, bunkó szomszéd se, aki lépten-nyomon azt lesi, mikor köthet bele a másikba. Azt aláírom, hogy sok dologban nehezebb és körülményesebb a vidéki élet, de a nyugalom nekem fontosabb. Mellesleg ez a település elég jól ellátott, vidéki viszonylatban jó a közlekedés is, és két nagyobb város is van 20 illetve 30 km-en belül, tehát nem a világ végén van. Szóval, nekem ez jobban bejön, mint a pesti nyomorgás (a lakhatásra értem ezt), dehát kinek mi, nem vagyunk egyformák és ez nem baj!

Bocsánat, hogy nem kifejezetten a kérdésre válaszoltam, de ezt muszáj volt leírni az előző hozzászólásokra reagálva!

Abaúji kis falvakban telt a fele gyerekkorom. Most is vissza visszajárok.

Húgom is kic gyerekként sokat nagyizott,de ő 10 éve pesten él.Ő rajta észrevenni a változást.