A pesti ember mentalitása az élet minden terén család, munka, szórakozás, különbözik e a vidéki, pl. falusi embertől?

Ez tévedés, egy olyan előítélet amibe mindenki gyakran beleesik - én is, hogy azt hisszük a "pesti ember" az ilyen vagy olyan. Inkább van egy nagyon jellegzetes nagyvárosi típus, aki tényleg bizonyos jellemvonásokkal gondolkodásmóddal leírható, de mellette vannak még nagyon sokan mások is Budapesten - ahogyan az ilyen típusú ember vidéken is megtalálható. A nem-budapesti cégek vezetőségében is pl. találsz hasonló habitusúakat, de a budapestiek között is van rengeteg aki egyáltalán nem ilyen.

Amiért mégis elkönyveljük (igen én is) pestinek az ilyen embert, hogy ott egy helyen, egymás közelében vannak nagyon sokan. Ahogyan a tömegközlekedésre is egyből Budapest, a pesti közlekedés ugrik be az embernek, holott metrót kivéve minden van a tömegközlekedésből más városokban is vidéken.

"Én azt vettem észre, hogy a ....nek van egy sajátos pszichológiájuk, mindent kimagyaráznak, irányitják a környezetüket, erőszakosabbak, elérik így vagy úgy amit akarnak, de nem jóindulatuak"

Most kövezzetek meg, de én a .... helyére az erdéliyeket írnám. (A "jobban érvényesülneket" kivettem, az nem feltétlenül igaz.)

Kérdező képes vagy megkülönböztetni azon személyt, aki mindig is Pesten élt attól aki csak egy idő után költözött oda?

Ha igen, elmondanád, miről lehet megkülönböztetni őket.

Szerintem a hülyeség lakóhelytől függetlenül általános.

Hotelben dolgozom vidéken,idönként lejön hozzánk egy nagyobb pesti csapat.Na, azok olyan disznóolat csinálnak és úgy körbe hányják a szobát, hogy egy világvégi paraszt is elbujhat mögöttük.

Én vidéki vagyok, egy Budapest melletti kisvárosban nőttem fel. Egyetemre Pesten jártam, majd ott is laktam 3 évig, amikor elkezdtem dolgozni. Munkám ide köt, de kiköltöztünk a fővárosból egy kisebb városkába (már-már falu).

Mindenhol azt tapasztalom, hogy bizonyos iq/eq alatt mindenkiben benne van a büszkeség és a másik lenézése, csak a lakhely miatt.

A pesti panelprolinak is megvan a vidéki megfelelője. Amíg az egyik a járdára és a játszótérre sz.ratja a kutyáját, a másik vasárnap égeti a frissen vágott, nedves gazat.

Magasabb végzettséget, jobb kiállást, határozottságot igénylő munkahelyből arányaiban több van Budapesten, így ilyen emberekkel nagyobb eséllyel találkozol, mint falun.

Budapesten születtem, ott is éltem kisebb megszakításokkal. Most 31 éves vagyok és úgy alakult, hogy vidékre költöztem egy 3000 fős faluba.

Na most lehet, hogy én lennék a pesti gyökér paraszt, de amit itt vidéken tapasztaltam azt nem mondanám pozitívnak. Az emberek zárkózottak, ellenségesek, vizsgálgatnak, pletykálkodnak és kinéznek innen. Egyáltalán nem befogadóak.

Itt minden körülményes. Nincs rendes járda sem, nem jár busz csak egy nap egyszer. A munka kereséssel fél éve próbálkozok. Voltam pár helyen néhány hétig. Tragédia. Ha megtudják, hogy Budapestről jöttem, már nem is szólnak hozzám. Amúgy totál beképzeltek itt az emberek. A saját kis nyomorukra büszkék. Meg arra, hogy esetleg van érettségijük. Az itt már elitnek számít. Szánalom az egész. Amit leírtam, az a környező nagyobb városokra is jellemző. Ja, és ha nem vagy valakinek a valakije, akkor tuti, hogy fel sem vesznek sehová dolgozni. Ja, a munkaügyi központban meg csak segélyt osztogatnak. Munka és tanfolyan lehetőség nincsen. Felháborító! Arról nem is beszélek, hogy 1 db orvos van a faluban. Azt is nyugdíjból hívták vissza. Ez ma a magyar valóság. Álmomban nem gondoltam volna, hogy a fővároson kívül csak a nyomor van.