Mit szólnátok egy ilyen helyzethez vonaton?

Ember, szokj hozzá...

Én pesti vagyok, tömegközlekedésen tapostak már - papucsban, láthatóan - törött lábujjamra, vén szipirtyó felugatott a helyemről miközben betegen az orvoshoz igyekeztem és egy szót nem szólt senki, nemhogy átadta volna a maga helyét. Volt, hogy valami agyhalott ürge beleakasztotta a kabátját a fülbevalómba és majdnem kitépte a fülemből, mert szegénynek annyira sürgős dolga volt, de ha már itt tartunk, löktek le régifajta, magas busz lépcsőjéről is úgy, hogy térdre érkeztem a földre, magassarkúban, ha az utánam érkező srác nem kapott volna fel a földről, talán fel sem bírok állni, annyira fájtak a lábaim. A sefej, akinek annyira sietős volt, hátra se nézve ment tovább, nemhogy elnézést kért volna legalább.

Éveről-évre egyre rosszabb lesz, itt már az idegeire ment mindenkinek az élet. Kiskoromban vidéken éltem, úgy emlékeztem rá, hogy ott még eszüknél vannak a népek, de sajnos úgy látom, ott is egyre inkább romlik a helyzet. Lassan tényleg ott tartunk, hogy vagy te taposod el a másikat, vagy ő téged.