Mennyire ciki, ha 23 évesen (lány vagyok) semmi megtakarított pénzem nincs?
Szóval, nincs félretett pénzem. Volt 80 ezer ft-om anno,de azt be kellett adjam kaucióba. És nem tudok félretenni semmit, mert valamire mindig kell. Pl: új telefont kellett vegyek, és 40 ezer alatt nem találtam volna olyat, amire szükségem van. Most a laptopom is kezdi beadni az unalmast,annyira kellemetlen helyzet. Fél éve nem támogatnak anyagilag egyáltalán, amit nem bánok, a szüleim sem adtak annyi pénzt soha, amiből félre tehettem volna a jövőbeli tervekre, stb. Egyedül most lett olyan munkám, ami nem diákmunka,és kijövök belőle nagyjából egy hónapban.
A lakótársam meg szinte panaszkodik, hogy örökölt pár millát egy családtag halála után. Azt mondta, hogy de azért értékeli, mert másnak ennyije sincs. Ekkor mondtam neki, hogy nekem semmi félretett pénzem nincs, mert nem volt hogy, nem volt miből, és maximum a szüleim halála után örökölhetek bármit is.
Nem mindenki tehetös, sajnos. :/ De belegondoltam, hogy szinte minden barátnőm nagyon spórolós, és van legalább 100 ezer ft lekötött pénzük. Persze nem vagyunk egy anyagi helyzetből valók, és ők egyetem után is sokkal többet fognak keresni, mint én szinte valaha, és húznak ki külföldre, mint a vadlibák. XD
Én meg azt érzem, hogy szegény családból származó lányként párt találni is nagyon nehéz, szégyellem az egészet, hogy BA diplomával csóró vagyok (MA-n vagyok elsőéves). :(
Semmit se engedhetek meg magamnak jelenleg. A barátnőim meg nem olcsó hobbikat űznek a párjaikkal. Na nem mintha ezen múlna a szerelem, de a programokhoz pénz is kell. :( 500 ft-os belépős bulikba meg nem járok, mert végül is az is program és még olcsó is, mert 1500 ft-nál sosem költöttem még többet piára. XD
Szerintem egyáltalán nem ciki.
Egyetem mellett képesnek lenni erre szerintem inkább becsülendő dolog, amid van, amit elérsz azt magadnak köszönheted és senki másnak, ezáltal jobban tudod majd értékelni a dolgokat, nem úgy mint akinek esetleg a szülei, vagy a párja finanszírozza meg.
Természetesen nem szerencsés helyzet, de már jobb mintha koliban kéne tengődni.
Én is eléggé oda kell figylejek a költekezésemre ha meg is szeretnék takarítani valamennyit az albérlet mellett, főleg mert szeptembertől megkezdem nappalin az egyetemet, koliban, és nem nagyon lesz bevétel, maximum nyáron.
A párkeresést meg tényleg nem érdemes összefűzni a pénzzel, kinek mennyi van, stb., csak megmérgezi az egészet. Én személy szerint valakit szeretnék szeretni és nem azt, hogy milye van, meg mit engedhet meg magának. Én is ebben a cipőben járok, és el kell mondjam, a "normális" embereket nem osztogatják csak úgy :I
Idővel remélhetően jobb lesz, de mindig azzal kell dolgozni ami van. Remélem szerencséd lesz mindenféle téren.
Úgy még nem volt sose, hogy ne lett volna valahogy :D
21/F
A szüleim mondjuk nem szegények, csak sosem tartották kötelességüknek, hogy támogassanak a minimum létszükségleten felül. 20 évig gyűjtöttek egy normális házra, majd végül teljesen önerőből vettek egy hatalmas, 180 nm-es, 24 milliós házat, ahol a pocsék beosztás és pocsék fűtés, na meg a szigetelés hiánya miatt nekem egy 9 nm-es szoba jutott, mert amit kinéztem magamnak, hogy tetszene, azt télen nem lehet fűteni, nyáron meg 35 fok van ott. Szóval nem szívesen járok haza, mert számomra 9 nm klausztrofóbia, azok után, hogy a húgommal 18 nm-es szobában nőttem fel. És nem esik jól, hogy én vagyok az egyetlen, akinek nincs normális szobája az új házban.
22 éves koromban meg hiába mondta anya, hogy az én érdekem is, hogy normális házunk legyen. Miért kéne 22 évesen érdekeljen az ő házuk? Felnőttként nekem semmit sem jelent. De tényleg. Örülök, hogy kigazdálkodták, de miattuk lettem önellátó, mert azóta nincs megtakarított pénzük, amiből adhatnának. Nem tudom miért jó nagy házban csórónak lenni. És milliószor elmondtam, hogy pocsék ötlet volt megvenniük.
De jobb, hogy független vagyok anyagilag, legalább nem panaszkodnak amiatt, hogy pénzt kell adjanak, és mióta elfogadtam a tényt, hogy az a ház az ő bajuk, én meg úgy se nagyon tudok hazajárni, jobb a viszonyunk sokkal. Ettől még nem fogom megkedvelni azt a házat, és kész.
Majd ha lesz sajátom, amiért megdolgozom, azt becsülni fogom. Ugyanakkor teljesen érthető, hogy a szülőknek nem kötelessége a saját álmaik elé helyezni a gyerekükét. Mindig azzal jöttek anno, hogy 18 évesen ki kellett volna rakjanak, de azért nekik is fontos volt, hogy meglegyen az egyetemi végzettségem, és emiatt támogattak alapképzésen. Alapképzéssel már lehet dolgozni ezt-azt, és amint találtam munkát, nem is adnak pénzt azóta. Ez így van rendjén.
11-es vagyok.
Nekem kicsit szélsőségesnek tűnik ez sajnos, hogy a szülőket ne érdekelje a saját gyerekük jólléte.
Nem azt mondom, hogy mindent meg kell adni meg el kell nézni, egy gyereket nevelni kell nem pénzelni, hogy csúnyán mondjam.A lehetőségekhez mérten megadni amit lehet, de nem csak úgy világba midnent, szépen dolgozzon meg a saját kis dolgaiért, tegyen is értük, érdemelje ki, attól még, hogy van miből az nem azt jelenti, hogy toronyórát lánccal, stb..
Az meg, hogy "palotát" venni semmi értelme, főleg úgy, hogy nincs leszigetelve :I Úgy házat venni, hogy nem marad utána tartalék szerintem nem jó döntés.
Ha nincs saját szobája az embernek az nagyon rossz dolog, ismerős mivel tesóimmal 3-an voltunk egy szobában eddig, ha hazamegyek akkor meg még mindig. Úgy vártam az albérletet mint a megváltót. Az meg, hogy nincs kit "felvinni" az meg más tészta XD
Az, hogy 18 évesen ki kell rakni valakit, az nem jó gondolkodásmód szerintem. Ha már a szülő és gyermek között az anyagiak miatt van probléma, az régen rossz, de ez csak az én véleményem. Én sem kértem, hogy legyen ez meg az, meg ilyet olyat akarok, nem arra lettem nevelve, megdolgoztam/zom azért amim van.
Nem is kell/lehet a végtelenségig a családi házban lakni, de szerintem ha van rá lehetőség akkor érdemes segíteni a szülőknek a gyermekükön, az elindulásban. Nem kell alápakolni egy X milliós házat, csak valamilyen szinten jó ha van egy kis segítség. Törekedni kell az arany középútra, legalábbis kéne.
De a statisztikának két vége van, és mindenki van valahol :I
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!