Túlreagálom? Kinek van igaza?
Páromnak fél éve új munakhelye van. Ott ismerte meg egy "haverját". Nyáron néha elmentünk velük ide-oda, sétálni, Margit-szigetre, mozizni stb. A kollégájának van felesége. Nekünk egy 5 éves lányunk. Úgy adódott egy alkalom, hogy pár hete meghívtuk őket egy szombati ebédre. Jól elbeszélgettünk, a lányom is bírja őket. Akkor mesélte el nekem a kolléga felesége, hogy 5 éve küzdenek, hogy teherbeessen, lombikkal sem jött a baba. Részben tudom miről beszél, nekünk 4 év kellett, closti, uhn peteéréskövetés, nem sorolom végig. Már az inszeminacióra készültünk mikor spontán terhes lettem a lányunkkal. A történet lényege, hogy a meghívásos ebéd óta folyamatosan a nyakunkra akarnak járni. A héten pl 2x is, munka után úgy jött a párom haza, hogy jöttek vele. Ma délelőtt megint bejelentkeztek, hogy jönnének, mi szépen megkértük őket, hogy ma ne. Mindketten dolgozunk, este 5-6 fele érünk haza, a hétvége legyen családos, tartalmas idő. Mégsértődtek, és kibökték,hogy azért is jönni akartak, hogy megbeszéljék velünk, hogy elvinnék a lányunkat magukhoz, és holnap hoznák vissza. Párom mondta, hogy ezt felejtsék el. Teljesen fel volt háborodva, aki jogos, fél év ismeretség után mit képzelnek magukról. Rá 1 órára kaptam egy üzenetet a kolléga párjától, hogy önzőek vagyunk, és kisajátítjuk a gyereket. Ők csak kíváncsiak, és érezni akarják milyen szülőnek lenni. Nem írtam vissza semmit, de így utólag belegondolva a látogatások alkalmával se volt más témájuk csak a szülősêg, a lányom (mit, mikor, hány hónaposan csinált), ha kértem valamit az ötévesemtől, néztek rám, mint a hlyre, hogy vannak elvárásaim egy 5 éves felé (mondjuk húzzon papucsot a lábára, vagy tegye el maga után a játékot.) A párom megmondta, hogy hétfőn véget vet ennek, mi egy család vagyunk, és nem velük, főleg nem vagyunk kötelesek eltűrni, hogy itt üljenek hétköznap este. Szerintem ez így rendben van. Felhívott a húgom, beszélgettünk, elmeséltem ezt neki is. Szerintem hlye vagyok, ő simán odaadta volna a gyereket hétvégére. És értsem meg őket is, hogy fáj nekik, hogy nincs még gyermekük..
Kinek van igaza? Mi toltuk túl a párommal? Mellesleg én nem érzem azt, hogy rosszul cselekedtünk, a mi gyerekünk, a mi szokásaink stb. Ti mit gondoltok erről?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!