Ti hogyan szakítottatok időt a sportra az alábbi élethelyzetekben?

"a házimunkát a jövőben többek között úgy képzelem, hogy egyik szülő a gyerekekkel, a másik mosogat"

A mosogatás már ma is úgy van, hogy az egyik szülő megnyomja a gombot a mosogatógépen, aztán odaül a másikhoz, hogy együtt játsszanak a gyerekkel, amíg a gép mosogat. ;-)

"sokszor szereti, ha nézi a szülő, pl uszodában gyakran látni ilyet"

Ha máskorra is tudja időzíteni a szülő a saját sportolásást, vagy ha ő maga nem is akar sportolni, akkor ül és nézi. Ha viszont ki akarja használni az időt, akkor leteszi a gyereket az usziban, és nem nézegeti, hanem amíg a gyerek úszkál, ő is megy sportolni. Nem kell a világot a gyerek körül forgatni.

Amikor nagyon zsúfolt volt az időbeosztásom a szabadidő rovására, akkor összekötöttem valamivel. Például a gyaloglás is sport, vagy most kezd elterjedni nálunk a nordic walking, vannak kollégáim, akik biciklivel járnak munkába, én nem mernék betekerni a forgalomba, amerre én közlekedek, ők másfelé laknak, ki tudják használni ezt a lehetőséget.

Azért gyerek mellett sem kell leállni, és gyerekkel is lehet együtt sportolni. Idén kezdtem futni, de sok a futó szülő, akik gyerekkel futnak, babakocsival is, kismamák nagy pocakkal, és ott vannak futós eseményeken is indulóként, vagyis versenyeken is futnak terhesen, babakocsival meg gyerekkel is, és szerintem ez remek dolog. A sport megoldható akkor is, ha kevés az időd, max. egy kicsit átvariálod, hova lehet becsempészni.

A házimunka nem olyan nagy dolog. Amire jött a család, addigra más kisujjgyakorlat lett. Nem ezzel megy el a nap.

Pedig főzünk otthon, nincs mosogatógép.

Mindent meg lehet oldani. De ha neked még egyedül sincs időd, akkor az elég gáz. Látom, kifogás van ezerrel. :)