Mit tegyek, ha borzasztóan féltékeny vagyok a barátnőmre?
Mindig fiatal anyuka akartam lenni, 3-4 gyerekkel. Anyukám engem 20 évesen szült, és szinte tökéletes a kapcsolatunk, olyan nekem, mint egy barátnő. Apával 15 évesen jöttek össze, és úgy érzem, hogy az övéké az a nagy igaz szerelem, amire mindenki vágyik. Valószínűleg tudat alatt ezért kerestem már én is 14-15 évesen a "nagy Őt", sosem akartam egyedül lenni... Nem szerettem, unalmas volt, vágytam arra, hogy valaki legyen mellettem, szeressen, foglalkozzon velem. Azt gondoltam, hogy 20 évesen már én is feleség, vagy legalább menyasszony leszek, 21 évesen diplomát szerzek és jön a baba, stb. Erre itt vagyok 24 évesen (ősszel leszek 25), szeptemberben kezdem a harmadik szakomat, amit szeretnék elvégezni (csak kéne a dr. a nevem elé). Jártam már velem egykorúval, nálam jóval idősebbel is, fiatalabbal is, de nem jutottunk el soha oda, hogy családot alapítsunk. A legtöbb az összeköltözés volt, de akkor pedig úgy éreztem, hogy megfulladok a közelségtől.
Ezzel szemben itt van a legjobb barátnőm, 22 éves, most jön a második babájuk jövőre. Pedig csak nemrég szült, a barátjával 7 hónapja voltak együtt, mikor kiderült, hogy terhes. Nem mondom, nem mutatom, de egyre jobban érzem, hogy irigy vagyok arra, hogy neki ott van a barátja, a babája, rendben van az élete... Ő pedig megjegyzi mindig, hogy jaj de jó nekem, hogy mehetek fesztiválokra, utazhatok, alhatok délig is akár és hogy úgy szeretné ő is befejezni az egyetemet. De nálam ezek mind pótcselekvések, mert még közel 25 évesen sem érzem, hogy rendesen tartoznék valahová. Mármint van családom, nagyon szeretem őket, hétvégente néha még átmegyek aludni, csinálunk programokat, stb. A baráti társaságaim is elég nagyok, de mégsem helyettesíthetőek azzal, amire vágyom.
válasza:Nem kell engem támadni, kedves Utolsó. :)
Nyilván nem csak a nagyszülőkre lehet "rásózni" a gyereket (bár az, ha valaki vigyáz az unokájára, unokaöccsére, stb az nem hiszem, hogy rásózás lenne). De igen, anyukám mondta pl. hogy alig várja, hogy legyen gyerekem és unokázhasson, mert biztosan elkényezteti majd. Szerintem nincs olyan, hogy egy gyerek "nem úgy viselkedik", hogy ne lehessen pl. elmenni vele a belvárosba sétálni, vagy esetleg babás programra menni vele. Nyilván egy kávézó, étterem más (bár anyukám ezt is megoldotta mindig), de a barátnőm sehová nem szeret vele menni. Pedig nincs a babával semmi baj, elvan mindig a babakocsiban is (abban altatja napközben, az udvaron). Kétszer vigyáztam már rá teljesen egyedül, nem volt gond. Messzebb laknak, nem tudok emiatt 2 órát vezetni napi szinten.
válasza:Szerintem nincs olyan, hogy egy gyerek "nem úgy viselkedik", hogy ne lehessen pl. elmenni vele a belvárosba sétálni, vagy esetleg babás programra menni vele.
Te se láttál még gyereket :)
válasza:"A legjobb barátnőm nem szeret menni sehová a gyerekével, mert hogy macerás, már a készülődésben elfárad, stb. Szóval ő máshogy áll ehhez, nekem az a szimpatikusabb, ahogy anyukámék neveltek/nevelnek gyereket. "
És ha neked is macerás lesz? És ha mégsem lesz olyan segítőkész férjed, mint apukád??? Akkor majd mindig mondogatod magadnak, hogy "ez anyunak is könnyen ment, nekem is fog"?
Értsd már meg, hogy nem robotok vagyunk, hanem emberek. Mindenki máshogy éli meg a dolgokat. Én 1 gyerekkel vagyok tökéletesen boldog, el nem tudom képzelni, hogy lehet 2-3 vagy többel logisztikázni, pihenni, bármi. Ismerősömnek 4-3-1 évesek a gyerekei. Ők így boldogok, kiegyensúlyozottak.
SZóval nagyon nem egyformán élünk meg dolgokat, ezt ne felejtsd el. És még egyszer leírom: TE NEM VAGY AZ ANYUKÁD! Tehát lehet, hogy máshogy fogsz dolgokat megélni...
válasza:őszintén szerinted ha pl teherbeestél volna 20évesen a párod mit tett volna? tegyük fel nem veteted el, de a mai 20évesek nem ülnek otthon és pelenkát cserélnek, meg hány nő rinyál itt, hogy a férje(!) nem figyel a gyerekre 5 percet, de sír, hogy kövér az asszony....
gondolkozz.
válasza: válasza:"Annyi a titka, hogy nem a gyerek körül kell forognia az éltednek, hanem neki kell alkalmazkodnia a tiedbe. "
Hát azért ez nem így van csecsemő és kisgyerekkorban.
Pl etetés, pelenkacsere, alvás, erre mind gondolni kell, és előre tervezni. Szóval az elején igenis a baba igényei fontosabbak.
Valóban mindent meg lehet oldani, amit akar az ember. Csak néha több erőfeszítésbe kerül, mint amennyi "eredménye" van, így kényelmesebb otthon maradni, a megszokott környezetben, ahol minden kéznél van.
válasza:17, igen, ebből lesz az, hogy fülvédővel (vagy rossz esetben anélkül is) rángatják a párhetes, hónapost koncertre, esküvőre, ahol az anyja hátán izzadhat és "mert én megérdemlem" felkiáltással megy a facebookra.
Vagy a gyerek a lakás tág padlója helyett egy arasznyi babakocsiban próbálkozik a mozgásfejlődéssel, mert az anyja nem érti, hogy nem kellene 0-24 magával rángatnia ha sütikézni akar a sétálóután (itteni kérdés: anyuka meg csodálkozott, hogy miért van lemaradva a gyereke)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!