Nincs autó a családunkban. Mások is élnek így a "mai világban"?

Mivel nem foglalkozom azzal, hogy másnak mije van ezért nem tartom cikinek ha valakinek nincs autója. Lehetnek olyan életkörülmények, anyagi helyzetek ami miatt egy család nem engedheti meg magának az autót.

Mi Budapesten lakunk. Nekünk sincs autónk anyagiak miatt. Nem ciki, de a bevételeink nem engedhetik meg a kocsit.

Sokkal kevesebb élményben lenne részünk, és jóval több idő elmenne utazásra, ha nem lenne autónk. Igaz, öreg már, de elvisz A-ból B-be, és kevés a fenntartási költsége. Keleti megyeszékhelyen lakunk, és ugyanúgy vélekedek a helyzetről, mint már írta valaki, egyszerűen nincs időm tömegközlekedni.

4 km-re lakunk a városközponttól, de valami borzalmas a helyi járatokkal való utazgatás. Már volt rá alkalom, hogy az 5 km-re lévő suliba autóval 8 perc, biciklivel 18 perc, és kapaszkodj meg, gyalog és busszal 50 perc! És ebből félóra gyaloglás. És nem beszélve a jegyárakról, a gyereknek meg nekem 400 ft volt csak oda.

Egyébként mopedautót vezethetsz, egyik kollégám fél szemére vak, és ilyen járgánya van, rendkívül olcsó, praktikus, bár igaz, csak 50-nel tud menni, de más megoldás neki nincs bejárni. Ráadásul sokat jár orvoshoz, és neki létszükséglet az autó.

Különben a tanyavilágban élők nem is tudnának autó nélkül meglenni, vagy csak nagyon nehezen.

Bőven megengedhetnénk magunknak egy elég jó autót, barátnőmmel az egy főre jutó havi jövedelmünk 700k Ft felett van. Nincs kocsink. Miért? Világ életemben utáltam a tárgyakat, a gyűjtögetést, az értékfelhalmozást, a státuszszimbólumokat. Egy normálisan berendezett panelban lakunk, alacsony a rezsi. Az összes olyan pénzt, amit más ruhára, kerti locsolóra, autóra költ, én utazásra, magánkönyvtárra, színházjegyekre, éttermekre költöm. Élményekre. A halálos ágyamon arra nem emlékeznék, hogy volt egy szakadt 8 éves Skodám, arra annál inkább, mikor láttam a Taj Mahalt meg a Nagy Falat, jártam a Mount Everest alaptáborban meg ejtőernyőztem. Ezek a fontos dolgok, nem a kocsi.

Röviden:meggyőződéses okokból nincs.

Én is észrevettem, hogy az emberek igyekeznek elkerülni a tömegközlekedést. Meg tudom őket érteni.

Lassú, meleg, mocskos. Buszok, villamosok mindig tömve vannak, klíma nem megy, plusz mindig tele van deviáns állatként viselkedő emberekkel, szellemi fogyatékos, alkoholista, csöves, kisebbségi népekkel.

Vagy például egy költözés, albérlet váltás rémálom ha nincs autód. Vagy fizeted a költöztetőket, vagy ismerősökkel kell egyeztetni. Még autóval is 2-3 fordulás 1 szobányi cuccom. Viszont buszon 4 szatyor, 2 táska, oldaltáska, csupa kényelmetlenség és vagy 15x kell fordulni.

Gyerekként is 1-2 km-t sétáltam az iskoláig és haza, de azért néha betegen, hóesésben, szakadó esőben vagy csak sok cuccal kifejezetten kényelmesebb az autó. Vagy ha hazamegyek vidékre, 2-3 átszállás busz, vonat, 5 óra utazás. Mindez 2-3 bőrönddel egy kollégiumi költözős időszakban.

Vagy ha már rohanó világ, akkor jobban szeretem gyorsan letudni a "kötelezőket". És az így nyert plusz 1-2 órát inkább a természetben töltöm el, mint egy koszos, szmogos nagyvárosban a bolt felé sétálgatva.

Ugyan nem vagyunk gyerekes család, csak mi ketten párommal, de nekünk sincs autónk, nem us tervezzük. Mondjuk talán nálunk nem annyira feltűnő, mert a belvároshoz közel lakunk, és itt egy csomó korombeli ember BKV-zik, mert egyszerűen könnyebb és praktikusabb, mint kocsival menni (csomó helyen pl. alig lehet parkolóhelyet találni)... de tényleg, meglett öltönyös férfiemberek is. 1es villamoson reggel végginézel, csodálkozol, hogy miért van rajta olyan kevés idős ember :D.

De van olyan ismerős család is, akiknek anyagiak miatt nincs autójuk. Mindkét gyerekük túlélte, nem sírnak amiatt, hogy nem volt autójuk. Néha kicsit logisztikázni kellett, pl. nyaralásnál, de nem volt megoldhatatlan.