Szerintetek a depresszio miert nem elfogadott itthon?

Én azt tapasztalom, hogy mindkét fél felől gondok szoktak lenni ezzel a problémakörrel kapcsolatban.

- Sokszor egy jelentősebb, de nem feldolgozhatatlan csalódást, rossz élményt is a "depresszió" skatulyába húz az elszenvedő, anélkül, hogy valóban megbizonyosodna arról, hogy helyes-e, amit önhatalmúlag diagnosztizál.

- A másik fél részéről, akik meg hurrogni szoktak, azok körében nincs jelentősebb ismeretük erről a problémáról, és nem fogadják el betegségként, lekicsinylik a bajt.

Szóval az esetek igen nagy részében az okozza a konfliktust, hogy az illetők nincsenek tisztában magával a betegséggel. Először ismeretekre kellene szert tenni ezzel kapcsolatban, és ennek tükrében hozzáállni a dologhoz...

én voltam súlyos depressziós, tudom milyen

ezen a sport meg hasonló tevékenységek nem segítenek sokat, javítani tudnak max egy fokot

első kézből tudom, hogy jobb kerülni a depressziós embereket, mind2 oldalról tudom milyen

addig örülj, amíg mások nem tudják milyen

Hidd el, máshol sem veszi mindenki komolyan. Ettől függetlenül ismerhetnéd már a magyar embereket (tisztelet a kivételnek), itt nem szokás semmit és senkit elfogadni, ez a gyűlölködés és irigység országa.

Másrészről ha megkérdeznénk az embereket, 100-ból 90 azt mondaná, hogy depressziós, ami nem lenne igaz, már csak azért sem, mert a depresszió egy összefoglaló név.

Nem változik meg az agyad "kémiája", ez így hülyeség.

De nem is ez a lényeg. Depresszió a köznyelvben az is, ha valakinek van egy rossz időszaka, és nem hajlandó magát túltenni rajta.

A szakrendelésen pedig mindegyikre ugyanúgy felírják a hangulatjavítót meg az antidepresszánst, mindegy, hogy valaki csak unatkozik, vagy mondjuk fél lábbal az elmebetegségben áll.

A gond az, hogy a legtöbb "depressziós" nem hogy nem tud, de nem is akar a gyógyszereken kívül semmit kipróbálni.

Aztán vannak az olyanok, mint te, akikhez nem is szól senki, de előjönnek, elküldenek mindenkit a bánatba és körbeordítják a világban, hogy ők márpedig IGENIS NAGYON SÚLYOS BETEGEK és rajtuk márpedig SEMMI NEM SEGÍT és hogy meri ezt bárki megkérdőjelezni...

Igen, te depressziós vagy, és igen, HISZTIZEL.

Nem akarsz sportolni? Nem akarsz dolgozni? Oké. Ne csináld. Feküdj az ágyadban, a sötétben, sírjál, vessz össze minden barátoddal, írd ki mindenhova, hogy te mennyire beteg vagy, szedegesd a rivotrilt meg a többi finomságot, aztán kész.

Az a baj, hogy k**va sokan vagytok, és mind különleges elbánást és figyelmet szeretnétek, a segítséget nem fogadjátok el, a tanácsokat nem hallgatjátok meg, csak figyeljen oda rátok mindenki.

Az a baj, hogy ez képtelenség, mert lassan mindenki depressziós, pánikzavaros, és képzeld el, MINDENKI pontosan ugyanezt a dumát adja elő, mint TE, hogy márpedig Ő az igazi beteg, és a többiek csak hisztiznek...

Gondolj már bele kicsit.

#9:

ez nem egészen így van

én pl mindig vidámnak mutattam magamat, egy álarcot mutattam