Egy depressziós, nehéz sorsú emberhez az emberek többsége miért úgy viszonyul, hogy inkább messzire elkerüli?

Én szívesen beszélgetek depressziós emberekkel, viszont ha valaki szorong magában, és látom hogy idegességet vált ki belőle az, hogy közeledek hozzá, akkor ettől sokszor kínos helyzet alakul ki, és azt a legtöbben kerülik.

Egy depressziós embernek nagyon nehéz megállnia, hogy ne zúdítsa rá másokra a saját bajait, vagy a negatív gondolatait. Ezt általában meg sem próbálják az ilyen emberek, rosszabb esetben még direkt ezért akarnak beszélgetni. Ezt hallgatni senkinek sincs kedve huzamosabb ideig.