Hogyan legyek türelmesebb Anyám felé?

Nem rég letettem a jogsit, Anyának már meg van 15 éve, de nem vezetett semmit ez idő alatt! Így jobb híján én tanítom őt, azonban nem tudok türelmes maradni mellette. Nem tudja, hogy tolatáskor merre kell tekerni a kormányt, üresben akar elindulni, majd szólok neki, hogy rakja egyesbe, erre a gázról nem száll le, csak megpróbálja berakni, egyes fokozatban állandóan kipörgeti háromezerig, nem tudja, hogy merre van az előre meg a hátra, mikor kérdezi, hogy merre van a melyik fokozat stb. Ezeket alapvetően meg lehet tanulni, sőt meg kell tanulni, ha az ember akar vezetni, azonban tök mindegy, hogy hányadjára megyünk ki, hányszor mondom el neki, nem tanul és ugyanúgy elront mindent és a sokadik alkalom után nem tudok nyugodt maradni mellette. Mit tehetnék, hogy ne kapjam fel a vizet ilyenkor? Lassan már ki sem akar menni vezetni, én meg szarul érzem magam, mert úgy érzem, hogy az én hibám. Hogyan maradjak mellette nyugodt? Oktatóhoz nem akar eljárni, mert sajnálja rá a pénzt, de majd akkor sajnálja igazán a pénzt, amikor váltót meg kuplungot kell venni az autóba... Köszönöm a válaszokat előre is!