Az ember élete tényleg csak annyi, hogy megszületik, leél egy életet és meghal?

Az én Apám 58 évesen kezd erre hajazni és sajnos szellemileg sincs a toppon, pl nem emlékszik, mi az, amit már elmesélt vagy mit meséltem én neki. Ő elmeséli hatodszir, az enyém meg újdonságként hat neki.

Nagyapám 71 évesen már beteges volt, talán már a rák is kifejlődött.

Vezetett, nem ivott, kertészkedett és aránylag egészségesen élt.

74 évesen elhunyt rákban.

Nagymám pár évre rá, 75 évesen követte. Csak azért pár évre rá, mert még feladata volt a fiával (Édesapám) és velem. Különben sokkal hamarabb ment volna utána.

A foghiány pláne más.

Nekem 26 évesen hiányzik elől 2, hiányzott 1, a hidat tartó tönkrement, így 2. A többi közül sok tartja a jelenlegi hidat vagy gyökérkezelt.

Tehát én is kb fogatlan vagyok :D

Genetikán múliik nagyrészt az egészségi állapot.

Kisebb példa, hogy emelkedett a koleszterinszitem. Nemsokára gyógyszer kell rá, olyannyira. Pedig nem eszek semmi zsírosat, olajosat se nagyon. Sovány csirkehúst eszem rizzsel, néha zöldséggel és gyümölcsöket.

Amúgy csúnyán hangozhat egyeseknek és ezért kaphatok lepontozást, de ha nincs család, szerintem 50+ korig lehet jó élni.

Utána egyre erősebbek a fájdalmak, abszolút bejön a fogatlanság, egyre több gyógyszer kell, az ember kiégett, fásult, már kiélte magát.