Az ember élete tényleg csak annyi, hogy megszületik, leél egy életet és meghal?

Így van, nem hiába mondják neked is gondolom, hogy most vagy fiatal, most kell tanulni, dolgozni, kalandozni, hogy amire megöregszel, legyen egy összkép az elmúlt évtizedekről a fejedben, hogy legyen mit mesélned, hogy barátságokat alakíts ki, hogy bárhol és bármiben otthon legyél a világban.

Azért, mert megöregszik az embere, és itt fáj, ott fáj, nem csak annyi az élet, hogy megszületünk, meghalunk. Egy csomó minden történik közben, és az egyéni, hogy ki mivel tölti fel, vagy van-e egyáltalán igénye bármilyen értelmes tevékenységre, azon kívül, hogy eszik, iszik, alszik, stb.

Én a nagyapámról is el tudom mondani azt,amit a kérdező, bár nem vedelt olyan masszívan az öreg. A faterom nekem is kezd ilyen ráncosan szétesett lenni, de kb. fedi a valóságot a fenti kifejtés.

Hát igen, nagyjából ilyen az ember élete, de azért nem mindegy, hogy mialatt leéli az életét mennyi hasznot hajt, mennyit tanul, mennyi ismeretet halmoz fel idős korára, amit aztán a leépülés éveiben is tud valamennyire használni. Én idén lépek át a 73-ból a 74-be. Alkoholt alig iszom (talán kellene és jót is tenne a keringésemnek), főleg az izületeim fájnak(nem túlzottan, de amikor igen, az kellemetlen), fogaimból viszonylag sok van gyökérkezelve, ez tartja a műfogsort és igen a kopaszodás megindult vagy 10 éve. Ennek ellenére azt mondják, hogy viszonylag jól tartom magam, az sem mindig szembetűnő, hogy őszülök és azt is csak én érzem, hogy az aortaszűkület miatt időnként ájulásszerű történések jönnek rám, ha a kelleténél gyorsabban megyek az utcán. Viszont hetente én viszem az unokámat számítógépes tanfolyamra, rendben tartom a kertet és műgyűjtési mániám kiéléséhez folyamatosan restaurálok régi bútorokat, fegyvereket, festményeket és szőnyegeket.

Jó a lényeglátásod, ennyi az egész: létrejössz, belobban benned az élet tüze, majd amire elmúlsz az életnek a szikrája sem marad benned.

Ne úgy történjen, de az se biztos, hogy meg fogsz öregedni. Az élet ilyen. Meg tényleg attól függ, hogy ki mit hoz ki belőle.

"Senki sem szándékosan létezik, senki nem tartozik sehová és egyszer úgy is mindenki meghal."