A bölcsész EMBEREKET se szeretik, vagy csak a SZAKOT szidják?

Elvégeztem egy BTK-s szakot. Most GTK-n tanulok, 1,5 év múlva végzek.

Mindkét helyen voltak/vannak maguktól teljesen elszállt egyedek, akik a semmire verik magukat, és el vannak ájulva a saját tudásuktól, de a bölcsészeknél jóval többen ilyenek. Mivel nekik van a legnagyobb szájuk és ők vannak középpontban, a kívülállók is őket figyelik meg, ezért alakult ki a bölcsészekkel (és nem csak a szakkal) kapcsolatban az a sok előítélet és leszólás.

Persze ez csak az én szubjektív véleményem.

Teljesen változó. Van, aki senkit sem szeret. Van, aki az bölcsészeket nem. Van, aki magát a szakot.

Meg vagyok én, aki lát egy általános dolgot, de nem húzza rá mindenkire. Nekem a bölcsész szakokkal annyi a problémám, hogy sok szaknál nem épp jó a keretszám. Több embert vesznek fel, mint amennyi a szakon belül eltud helyezkedni. Ez nem szegény bölcsészek hibája, hanem az oktatási rendszeré.

Reálos vagyok, bölcsész beütéssel. Jó párszor találkoztam már elszállt bölcsészekkel, akik tényleg úgy érezték, hogy ők mindent tudnak és mindennel kapcsolatban képben vannak. Úgy vettem észre, hogy többségében a gazdagabb bölcsészeknél van ez. Pl. volt olyan, aki leakart oktatni olyan társadalmi rétegről, amelyikkel nem volt közvetlen kapcsolatban és azt mondta, hogy amiket állítanak páran róluk, az hazugság. Hiába mondtam, hogy amúgy én köztük lakok és tényleg úgy van, nem hitte el, mert ő jobban tudja... A másik bölcsész hasonló kategória, amikor egy bölcsész túl büszke a kulturális tudására pl. irodalommal kapcsolatban vagy művészeti beütésű és elvont akar lenni erőltetetten.

DE be kell vallanom, hogy a reálosoknál is vannak furcsa figurák. Amikor meglátták műszaki egyetemen, hogy egy regény van nálam, sorban kérdezték a csoporttársaim, hogy mégis miért olvasok regényt... :D