Mit tehetnék? Idegileg nem bírom tovább

Arról van szó,hogy,az anyám napi szinten kikészít.Értsétek úgy,hogy mindennap ordibál velem,üt.Apám szint úgy,bár ő nem üt,csak fenyeget vele.A múltkor,mert nem tudtam megtanulni egy verset,hiába magoltam nem ment..Azt mondták,leszégyenítem őket.Ezt részletezni nem szeretném,de kezdem úgy érezni,már csak muszájból tartanak.Már azt is mondták,leadnak ilyen gyermekotthonba vagy nem tudom mibe..Anyám sokszor ezt mondja.Nem vagyok túl jó tanuló,de a lehető legtöbbet megteszem,és sajnálom,hogy nem tudok normálisan tanulni valamiért..Napi szinten sírok,stresszelek.Utána,meg mintha mi sem történt volna,anyám ott ölelget,persze nyílvánvaló miért,vagy csak én látom mindennek a rossz oldalát..Akkor.Az osztálytársaim utálnak,mármint,a fiúk mindig piszkálnak,szégyenítenek le,a lányok nem.És már iskolába félek menni,mert félek,mit fognak mondani..Próbálok velük kedves lenni,hozzájuk igazodni,de hát ha nem megy,minek erőltessem..Tehát,nem csak otthon vannak bajok,hanem iskolában is.És,még azt el sem mondtam,hogy leszbikus vagyok.Kérlek,ne ítéljetek el,nem tehetek róla.Semmilyen titkom nem mondom el soha,vagy egyáltalán valami személyesről,sőt nem is beszélek normálisan a szüleimmel..Arra gondoltam,egyszer ha végképp elegem lesz,és megint a gyermekotthont mondják,mondom nekik hogy jól van,elmegyek mamámék,és hozzájuk vágom hogy leszbikus vagyok,ők homofóbok amúgy.