Van még kamasz rajtam kívül aki utálja a vele egykorúak többségét?
15 éves vagyok és majdhogynem nincsenek barátaim. A suliban abszolút nincs egy se, valami hihetetlen irritáló osztálytársaim vannak, akik meg kedvesek, aranyosak, azoknak meg vannak a saját barátaik. De nem is nagyon sajnálom, hogy nem vagyok jóban velük. Tudom, sokan szidják ezt a mai fiatalságot, de engem senki nem fog meggyőzni, hogy 14, 15, 16 éves korukra mar RENDSZERESEN piálnak, cigiznek, jópár szexpartneren túlvoltak. És ezt abszolút normálisnak tekintik. A lányok pasiznak, rib.ancozzák egymást, túlságosan provokatívan öltöznek és hatalmas műanyag körmöket hordanak ahhoz képest, hogy kiskorúak. A fiúk meg megbeszélik, hogy kit hogy 'szúrnának', szintén kiskorúak. És a többség hihetetlenül felnőttnek érzi magát, csak mert alkoholt isznak és cigarettát szívnak. Fogalmuk sincs a felnőttlétről, de azért már okosabbnak érzik magukat mindenkinél, főleg tanáraiknál, szüleiknél. Semmi témájuk nincs, csak hogy kivel kavarjanak, milyen alkoholt igyanak a pénteki buliban. Én is kiskorú vagyok, GYEREK. Szomorú, mi történik a velem egykorúakkal. Akik 15 éves korukra már rendszeresen ivós bulikba járnak, a szüzességet már rég kidobták az ablakon és dobozszámra szívják a cigit. (Arról nem is beszélve, hogy rz nem csak helytelen de illegális is)
Szívesen olvasnék pár véleményt, hogy mások hogyan vélekeznek az ilyen gyerekekről.
Kort is írjatok, ha lehet, érdekes lenne összehasonlítani egy 14 éves és egy 25 éves álláspontját.
Szia!
Két-három éve még én is nagyon ezen a véleményen voltam, és pár barátnőmmel szinte ez volt a "vesszőparipánk". Hogy némely "menőbb" osztálytársaink már hatodikban sminkelnek, vagy pasijuk volt és hasonlók, azon még mindig nem tettem túl magam, hogy többen is cigiznek.
NA DE, mire jó ez az állandó panaszkodás? Néha úgy érzem, olyanok vagyunk, mint egynémely nyugdíjas. Kicsit álszenteskedésnek érzem, hogy utáljuk őket, mert hát... magukkal szúrnak ki, kicsit szerintem sajnáljuk is őket, nem?
Másfelől, azért messze nem mindenki ilyen, egyik barátom sem cigizik, drogozik vagy iszik, a nemi életünket nem tárgyaljuk ki, de szerintem legtöbb osztálytársam akár még szűz, legalábbis a lányok közül. A lényeg, hogy én megtaláltam a magam társaságát (rajz- és írókörök), pedig elég gyengék a szociális képességeim.
A véleményemmel szerintem nem vagyok népszerű, de a legjobb, amit tehetsz, hogy eltekintesz az általad leírt kortársaink fölött és nem leszel megkeseredett tizenöt(!) éves. Mert ez sem egészséges, akitől gyakran hallok ilyen véleményt, az általában tele van negatív érzelmekkel, mert valamiért állandóan az ilyenekkel foglalkozik. Nem kell.
És a rendes, aranyos lányokkal is lehet barátkozni, a "normális" kamaszok felé nyitni kell, mert maguktól nem biztos, hogy fognak.
17/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!