Te nem érzed értelmetlennek az életed? Minden elérhetetlennek tünik?

Szerintem a fiataloknak ma a legnehezebb életcélt találni és küzdeni ezért, amikor minden olyan bizonytalan. Sokszor a szülők sem tudnak segíteni a helyes döntésben.

Én 22-3 évesen kétségbeesetten néztem a jövőmre. Még suliba jártam, koliban laktam, sehol nem tartottam, amikor a szüleim ilyen idős korukban már saját lakásban laktak és családot terveztek.

Sokat álmodoztam, könyörögtem a feljebbvalóhoz és dolgoztam azért, hogy előre mozduljak. Végül megtaláltam a másik felem, jól fizető állásunk lett, saját lakásunk és minden évben többször utazunk. Persze elérhetőbb helyekre, de azt kell, hogy mondjam már boldog az életem. Megszűnt a bizonytalanság érzete bennem és komoly elhatározásra jutottam. A boldogság egy döntés. Az, hogy a szépet nézem az életben és nem a rossz dolgokon kesergek, az elhatározás kérdése!!!

Az ember mindig többre vágyik, mint amilye van, vagyis ne gondold, hogyha megkapod azt, amire most éppen vágysz, akkor egy életre boldog leszel.

"minden "messze" van"

ja, próbáltál már foglalkozni ezesetben a hozzád közeli dolgokkal? Mert aktuálisan épp azok alkotják a te életed. Nem a távoli elérhetetlent kell hajkurászni, mert az nem tartozik a te életedhez. A célok nem elérhetetlenek, csak néha nagyon nehezek, de van aki bírni tudja, de aki nem, annak felejtõs.