Mit tegyek, ha mostanában sokszor gondolok a halálra, félek tőle, és értelmetlennek tartom az életet, ha úgyis meghalunk?
20 éves lány vagyok. Dolgozom, tanulok, van családom, vőlegényem. Szeretek (szerettem?) élni, hittem Istenben, voltak céljaim. A gimi után Istentől is eltávolodtam, stresszes lett az életem (suli+munka egyszerre, pánikszerű rohamok, fél éve tartó orvoshoz járkálás szervi okok kivizsgálása érdekében)
Vicces, de azt érzem, én már mindent megéltem. Persze csak képzeletben, pl elképzeltem, milyen lesz ha lesz gyerekem, milyen lenne utazgatni stb, és már szinte a gondolatával is beteltem és "kipipáltam". Persze továbbra is vágyom gyerekre, saját házra, stb, de már cseppet sem tüzel fel annyira, mint régen.
Félek a haláltól. A gondolataim általában:
-milyen érzés lesz meghalni? Betegség miatt történik majd, vagy baleset miatt, hány évesen, milyen gyorsan?
-mi van utána, milyen érzés lesz egyáltalán? Létezik Isten, létezni fog még utána a lelkem, vagy teljesen "kikapcsolják" a tévét és kész?
-mi értelme addig élni? Előre rettegek, "már" 20 éves vagyok, ijesztő a gondolat, hogy talán még kétszer ennyi, és végem
-hogy élem majd túl, ha anyukám vagy a tesóm, a párom előbb meghal, mint én?
Egyszerűen már nem tudok önfeledt lenni. Nem ttudok kikapcsolódni ebből a betegség-szorongás-életbeli stressz körforgásból. A legfélelmetesebb az, hogy minden rossz után meg lehet találni a vigaszt, de a halál ellen nincs orvosság, az úgyis bekövetkezik.
Ti hogy gondolkodtok erről? Ha volt ilyen állapototok hogy győztétek le? Elég egy pozitív gondolat, kedves szó, vagy életszemlélet elmesélése.
Pszichológushoz járok szorongás miatt, de ő sem tud engem megváltani, nekem kell megtalálnom a válaszokat.
Köszönöm szépen!
1. Nagyon hasznos, hogy magadtól látod a problémát.
2. A pszichológus ritkán tud segíteni, az embernek ilyenekkel maga kell megbírkózzon!
Tűzz ki új célokat, kered meg mi érdekel, keress motivációt! Gondolj arra, hogy ha mást nem tudsz/akarsz tenni az életben, akkor foglalkozz azzal, hogy minél több ember életét segíts és megkönnyítsd!
Egy idézet Ralph Waldo Emerson-tól:
"Sokszor és sokat nevetni; elnyerni intelligens emberek megbecsülését, a gyermekek ragaszkodását; kivívni az őszinte kritikusok elismerését és elviselni hamis barátok árulásait; örülni a szépnek, megtalálni másokban a jót; jobbítani egy kicsit a világon - egy egészséges gyerekkel, egy parányi kerttel vagy azzal, hogy biztos lábon állva élsz; tudni, hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert te voltál. Ez a boldogulás, ez a siker."
Köszönöm szépen a választ! Jól esett, hogy írtál. És elgondolkodtató az idézet is.
Egyébként a maiige.hu oldalon rendeltem pár keresztény (ingyenes) mini-könyvet/kiadványt, amik a betegség, halál, élet kérdéseivel foglalkoznak Isten szemszögéből.
Csak azért írom, hogy hátha valaki olvassa a kérdésem, és hasznos lesz neki ez a kommentem.
Várok még válaszokat, ha valakinek van valami hasznos gondolata, az kérem, ossza meg velem!
Szia, még mindig aktuális ez a probléma? Vagy változott valami benned? Érdekel nagyon a téma.
28/F
Szia!
Hála Istennek, már nem aktuális!
A pszichológus is nagyon sokat segített. Vezetnem kellett gondolatnaplót, sokat beszélgettünk. Minden félelmemet megosztottam vele.
Nem azt mondom, hogy elmúlt a probléma, illetve ez a fajta gondolat, mert már egyáltalán nem problémaként áll fent az életemben.
Minden tudatánál lévő élőlényt foglalkoztat ez a gondolat. Kit jobban, kit kevésbé, kit most, kit később.
Mivel hiszek Istenben, és megerősödtem a hitben, tudom, hogy nem halálra lettünk teremtve. Az életünk örökké tart. Isten az élet kegyelmét adta át nekünk, és meghívott, hogy vele együtt töltsük az örök életet a mennyországban.
Ha ezt tartom szem előtt és eszerint élek, akkor minden félelmem jelentéktelenné válik :)
(Nem, nem szektás vagy hittérítő vagyok, római katolikus a vallásom. Csak ennyit tesz a hit.)
Nagyon szívesen! Remélem, hogy megtalálod Istent, és meg tudod élni a szeretetét, a dicsőítését!
Van egy nagyon jó idézet, amit nagyon szeretek:
"Nem bolond, aki odaadja, amit úgysem tarthat meg, hogy megnyerje azt, amit nem veszíthet el."
Szerző:
Philip James Elliot
1927. október 8. — 1956. január 8.
amerikai keresztény misszionárius
Nagyjából 1-1,5 évig tartott. Nem volt azért fenékig tejfel, de tényleg ki lehet belőle jönni.
A párommal már nem vagyunk együtt. Most hétvégén szakítottunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!