A metron miért nem nézik egymást az emberek?

Ha valaki rád néz, azt mondja: érdekelsz, szólíts meg.

Ezért, nem néz senki, mert nincs kedvük beszélgetni a metrón. Ha vki rádnéz, ráköszönhetsz, és akkor kitőrsz a mátriszból.

Nagyon zavaró, gyakran ijesztő, pláne ha 30-40 körüliek pedofil, "mingyá' megerőszakollak" vigyorral bámulnak egy 14 évest, aki mégcsak nincs is kisminkelve.

Vagy amikor egy süketnéma öregember rád mutogat, de egyébként még életedben nem láttad.

Paréj dolognak tartom az emberek bámulását egy zárt, szűk helyen. Esélyed sincs kitörni a kényelmetlen helyzetből.

Mondom ezt szintén faluról Bp-re költözött emberként.

Hát nem tudom, mi vidéken sem bámultuk egymást soha.

Persze ott azért más a helyzet mert a buszon lévő emberek 90%-át ismered és naponta látod. A felszálló embereket is úgy nézed végig, hogy van e köztük ismerős. Pesten meg 2 percenként cserélődik 100 utas.

Másrészt engem kifejezetten irritál amikor vadidegen ember engem bámul.

Én csak akkor bámulok meg embert, ha érzem a tekintetét magamon. Olyankor visszanézek, és a szememmel megkérdezem, hogy "miafa"tbámulsz?"

Egyébként mindig olvasok, vagy a telefonomat nyomkodom. Nem akarok vadidegeneket a kétméteres közelemben, így el tudok menekülni ebből a helyzetből.

Fura számomra a kérdésed, mert én is vidéken nőttem fel, egy nagyon kis faluban, de nem érzek késztetést arra, hogy idegeneket vizslassak, vagy bármit is megtudjak az életükről.