Mi volt életetek legrosszabb, legnehezebb helyzete? Amikor úgy voltatok vele, hogy feladjátok?

Amikor 'fogságban' voltam külföldön és nem jöhettem haza mert az apjuk nem engedte a gyerekeinket.

Na az volt a mélypont az életemben.

A legnehezebb mindmáig a szeretteim elengedése, sokáig nem tudtam magam a történteken túltenni, úgy volt hogy én is végzek magammal mert nem bírom elfogadni a tényt hogy azok akik mellett felnőttem, már nincsenek.

25F

A szerelmi csalodásos részek.

Amikor éjszaka aludni sem bírsz, inkább elindulsz, keresed a szokott helyeken, mindenhol sötét (éjszaka parkok, vagy kosárlabdapálya stb), már rohansz is sötét "erdőkben", először látod milyen gyönyörű, ahogy száll fel a harmat és ködös de halvány fényben uszik, ahol sétáltatok még tegap, átmész a hidon, ahol először fogta meg a kezed és keresed, keresed es sehol nincs

Amikor feladtam a törzshelyünkön hagytama gyújtóm, hátha ő jár először arra és találja meg. (Anno cserélgettük.hol sziveset kaptam es hasonlot adtam)

Es hazamentem kb reggel. Aztán du topart, ahol bandáztunk korábban, fekve néztem a felhőket. Es csináltam a torol, magamrol videot. Elmondtam mit érzek, kérdeztem mi lesz most. Gondoltam a jövőben majd visszanézem és megválaszom.

A gyogyir a kövi barátom lett. Rájöttem, tudok még szeretni. Addig el sem hittem magamrol.

2 haláleset.

Az utána lévő kb. 1 év nehéz volt az elsőnél (itt egy fontos személy segítsége volt a vigaszom), a 2.-nál valóban majdnem föladtam, de végülis megoldottam a feldolgozását.