Milyen volt a legrosszabb/legnehezebb szakításotok?

az igen. :D én vagyok az első "válaszoló", úgy látom, hogy nem csak engem érdekelnek a válaszok erre a kérdésre. :D

Szia. Gyuszi volt az első nagy szerelmem... 15 évesen (2006.-ban) ismertük meg egymást, nagyon hamar szerelmesek lettünk egymásba:) 4 évet voltunk együtt (márciusban lett vége), sajnos anyukám megmérgezte a kapcsolatunkat:'( ...pedig már ott tartottunk, hogy költözik hozzánk:) A holmiai egy része már nálam volt. Nagyon sokáig próbáltunk ellenállni a bántásnak, ahol tudtuk, ott védtük egymást! Egy éven keresztül folyt a küzdelem, nem hagytuk magunkat! Anyukám beletiport a lelkébe azzal, hogy azt kérte: vagy engem választ, vagy a családját!!! No comment...!!! Engem válaszott!!! Azért ez nem semmi...! Anyukámmal akkor nagyon megromlott a kapcsolata, akkor kezdődött a küzdelem, amit már írtam, hogy egy évig tartott. Mondják, hogy az igaz szerelem mindent kibír... A Miénk igaz volt, ezt több dolog is alátámasztotta (pl. az is, hogy Gyuszi engem választott, a családja helyett!), viszont Neki sincsenek kötélből az idegei, egy idő után persze hogy elege lett a cseszegetésből! Rengetegszer megvédett, én is Őt, de ettől csak mérgesebb lett anyukám:( Olyan szinten alázott minket, hogy Gyuszi annak ellenére, hogy mindig keménynek akar látszani, 2X is elsírta magát miatta, persze nem anyukám előtt, az kellett volna mág... Így is élvezte, amit csinál:'( Szilveszterkor nálunk volt, akkor is morgott anyukám... Mondtam szegény Gyuszinak, hogy próbáljon meg nem oda figyelni. Megpróbáltuk jólérezni magunkat és sikerült is:) Szilveszter után, kb. egy héttel ismét eljött hozzánk, de már éreztem valami rosszat. Este már feküdtünk az ágyban, beszélgettünk, amikor elmondta, hogy sajnos már nem bírja tovább, amit anyukám csinál és mindenkinek az lenne a legjobb, ha vége lenne a kapcsolatnak, mert így mindketten tönremegyünk. Persze úgy ahogy voltunk, ölelkezve, mindketten rendesen elkezdtünk bőgni... A 4 év alatt láttam már párszor könnyezni, de úgy sírni még sosem, ahogy akkor sírt:'((( Meg sem tudott Ő sem szólalni... Kellett vagy 10 perc, mire meg tudtunk szólalni. Mondta is, hogy még mindig nagyon szeret, de nem folytathatjuk a kapcsolatot, mert anyám totálisan tönkreteszi az egészet. Átbeszéltünk mindent, közben hol Ő, hol én, hol egyszerre kezdtünk bőgni... Pokoli éjszaka volt!!!! Azóta már eltelt fél év, én még ugyanúgy szenvedek, Gyuszi azt mondja, hogy már túllépett rajtam, mert muszáj volt, de Rajta is látszik, hogy még nincs túl rajtam, ezt mindenki megjegyzi. Egyosztályba járunk, így mégnehezebb felejteni... Mondta nemrég a barátnőmnek, hogy még mindig sokat gondol rám (haha, akkor mégsem lépett túl... csak Ő mindig keménynek akar látszani). Mondta a barátnőmnek, hogy időnként elgyengül, hogyha eszébe jutok:( Nem tudja, hogy meghallottam ezeket. Tegnap azt mondta, hogy még az is lehet, hogy egy szép napon újra együtt leszünk! Adná a jó Isten!!!!! Nagyon hiányzik!!!!!!:'((((((((( Mindenkinek kínánom, hogy olyan jó társat találjon, mint Gyuszi... Mindenben mellettem állt, ahol tudott, ott védett, az életét adta volna értem, csak sajnos idegileg nem bírta, ahogy anyám bánt Vele:'( (Én sem bírtam...) Nem tudom, hogy túl leszek-e valaha Rajta, az lenne a legjobb, ha tényleg újra együtt lennénk...! Mindig visszaesem a depresszióba:( Ő is rosszul viseli:( Szájhős:D, csak mondja, hogy már jól van, közben mindenki megjegyzi, hogy látszik rajta a kín és hogy szeret... Szóval Ő (talán már csak volt...) az első nagy szerelmem és nagyon szeretném visszakapni!!!! Vivi, 19

megható sztori, de miért kellett neveket írni? :)

Szia, 17:36 vagyok. Azért írtam neveket, mert beszélgetés közben is kimondja az ember az illető nevét, akiről beszél és én megszoktam, hogy írásban is "kimondom":)

17:36 bakk érdekes. De figyi csak: nem kislány vagy, 19 évesen már nagykorú, így miért parancsolgathat neked anyukád ennyire, és pláne miért szól bele a saját életedbe, kapcsolatodba? Nem írtál semmi körülményt, így csak találgatni lehet. Amit sztem meg kellett volna lépni, hogy titokban folytatni, és amint lehet meglépni onnan, és saját életet kezdeni a pároddal. Az Qrva élet, hogy, nálam nem lenne ilyen, én kib@sznám a balhét, bár fiú vagyok, és 20on felül, na de nehogy már a szülő mondja meg, kivel legyek és kivel ne. Ha továbbtanulsz, akkor nyilván rohadtnehéz összeköltözni, hacsak nincs valami jó anyagi bevételetek. Sztem kár volt szakítani, ezt hozd rendbe mert öröké bántani fog, és ezt soha nem fogod anyukádnak megbocsájtani. Az életedet teszi/tette a lépésével tönkre. Gyalázat.

Szerintem is.Egyetértek az előzővel.Mivel már 19 vagy nem szólhatna bele,sőt nincs hogy beleszóljon.Ha te őt szereted ez van.Nem ő választja ki a neked megfelelőt.Na hagyjátok hogy uralkodjon rajtatok.Kezdjétek újból és nem kell neki tudnia arról hogy ti találkoztok.Ne hagyjátok elveszni ezt a kapcsolatot és elfeledni azt a 4 évet ha ennyire szeretitek egymást:)Remélem jó lesz és együtt mardtok.17/L (Amúgy énis Vivi voltam:P)

Előző vagyok.Én is majdnem elvesztettem párom,bár a távolság nehéz és na.Igaz csak 200 km-re van tőlem kb de az elég sok szerintem és csak másfél-két hónaponta szoktunk találkozni.Most minden okés és nem szeretném elveszíteni,ahogy befejezem a sulit megyek hozzá:D

17:36-os vagyok. A fiúhoz, aki írt nekem és Vivihez szólnék most: Anyukám azét tudott ránktelepedni, met tőle függök, ugyanis vak vagyok! (Beszélő számítógéppel írok, ne kössön belém senki!) Szóval sajnos nem tudtunk csak úgy elköltözni, mert Gyuszi is vak, ráadásul államigondoozott... Nem tudtunk volna hová menni, kénytelenek voltunk megfelelni anyukámnak. Egyébként igazatok van, hogy újra kéne kezdeni, én szeretném is, de Gyuszi nem. Legalábbis ezt mondja, de mindenki mondja nekem, hogy látszik Rajta, hgoy szeret még. Tegnapelőtt azt mondta, hogy "talán egy nap még felhívlak majd, hogy kezdjük újra!" Ezek után már nem tudom, hogy mire számítsák, csak azt tudom, hogy még mindig nagyon szeetem és várom vissza!!! Igaza van a fiúnak, aki utánam írt, tényleg nagyon rossz, hogy anyám tönkretette a kapcsolatot és bánom is, hogy nem voltam még ennél is erősebb... de sajnos mindkettőnket idegileg kikészített! Bocsi az offért, kedves kérdező!