Van valami oka az embernek arra, hogy büszke legyen erre az országra, szeresse ezt az országot?

Nyilván csak az szereti az országát, aki jól él benne.

Hiedelmekkel ellentétben elég sok ember jól él ám.

Egyszer utazz el egy kicsit elmaradottabb területre és már is átalakul a gondolkozásod!

Nem kell nagyon messzire utazni, mondjuk menj el Erdélybe és beszélgess egy kicsit a helyi, székely emberekkel, a magyarságukról, a mindennapi küzdelmeikről.

Nekem tulajdonképpen ez nyitotta fel a szememet, hogy mennyire szerencsés is vagyok.

Utaztam Lengyelországban is 5 órát 160 kilométeren és szálltam már le Csehországban is rossz helyen a vonatról kitáblázás hiánya miatt.

Összességében azt mondanám a magyar emberek nagyon beszűkült látáskörrel rendelkeznek. Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyon sok pontoddal egyetértek, mégsem érzem tragikusnak a helyzetet.

Tulajdonképpen ezen utazásaim során tanultam meg értékelni az utainkat. Szinte az ország bármely pontjába el lehet jutni autópályán. A tömegközlekedésünk gáz, de legalább küszködik, próbálkozik.

Erdélyben hihetetlenül megható beszélgetni a helyiekkel. Kérdezd őket a mindennapi kihívásaikról! Hogy a kormány igyekszik ellehetetleníteni a magyarságot, minden területen eltüntetni a történelmüket, a nyelvüket, őket magukat. Még is küzdenek és tizedszerre is visszateszik a magyar helységnév táblákat. Megtanultak románul, mert bele lettek kényszerítve, még is magyarul beszélnek otthon a totyogós két évessel is. Hatalmas vendégszeretettel tekintenek a magyarokra. Soha nem hallottam senkit elkeseredetten nyilatkozni a helyzet ellenére sem. Az a küzdelem, amiről ott beszámoltak adott erőt nekem ahhoz, hogy itthon, a marha kényelmes kis helyemen és helyzetemben igenis megtanuljam jól érezni magam.

Igen, sok minden nem tökéletes itt, de hagyják, hogy magyar emberként éljem az életemet!

Tulajdonképpen a főbb utainkra szerintem büszkék lehetünk. A szép tájainkra, szokásainkra, hagyományainkra is. Ételeinkre, főzőtudományunkra. Büszkék lehetünk a nyelvünkre, a kultúránkra. A tanultságunkra, az okos embereinkre, tudósainkra, a szép nőinkre. Csodás természeti adottságokkal rendelkezünk!!

Minden csak nézőpont kérdése. Nem szeretem az éppen aktuális kormányt, de szeretem a hazámat!

Számomra ezt mit is jelent... úgy tudnám jellemezni, mint egy lakást és annak bérlőjét. Szerethetem magát a lakást több szempont miatt is, de a bérlőjét attól még lehet sokszor megfejelném! :)

Őszintén, én semmi jót nem tudok elmondani róla.

Már nem otthon élek, de míg otthon próbáltam TÚLélni a lószar eü. diplomás fizetésemből, akkor is így gondoltam, és már jóideje fogalmazódott bennem a gondolat, hogy el kell onnan húznom, vagy egyszer éhenhalok.

Eljöttünk a párommal és kész, az biztos, hogy nem megyünk haza vszeg soha többé.