Mit gondoltok a magyarságról?

Nem vagyok hazafi, simán átlagos magyar vagyok. Azoktól viszont kiver a víz akik attól hiszik magukat "hazafinak" hogy az autó hátulján ott a Nagy-Magyarország matrica és "harcos" pólóban járnak. (Többség aki "harcos" pólót hord kettő ütéstől kifekszik.)

Sok fiatal kivándorlásáról azt gondolom, mint fiatal, hogy szomorú. Szinte minden magyar családban van olyan aki elmegy külföldre és nem "kalandvágyból" (Orbán ezt mondja) hanem kényszerből. A jövőjét megalapozni, vagy a családját támogatni. Ezt nevezhetnénk tragédiának is, mivel sokan még kint élnek éveket csak interneten tarthatják a kapcsolatot az idehaza élő rokonokkal ami miatt elmegy az idő és lehet sosem tölthetnek annyi időt együtt mint kellene. Az ismerősök, barátok vándorlása is ilyen szomorú téma.

Büszke arra vagyok amit elérünk és ami jó. Én akkor vagyok büszke igazán ha látom hogy összetartó kicsit ez a nép. Ritka az ilyen...

Himnusz témához annyi hogy kicsit sok belőle. Alapból megutáltatják sok emberrel már iskolában mikor ünnepség előtt és után is meg kell hallgatni és "legyen vége már, mehessünk" szindróma alakul ki és ellenszenv. Másrészt sajnos elég búskomor.

- Én hazafinak tartom magam, de az álkeresztény, álnemzeti, áldemokratikus kormányunk szerint én többszörösen hazaáruló vagyok.

- Ez abból áll, hogy becsületesen élek, dolgozom, adózom, és sírva fakadok, amikor a pénzemet stadionokra költik, és a Habonyok, Mészárosok, Garancsik, Vajnák ellopják azt, amiért én keményen dolgozom már 29 éve, és tudom, hogy sokkal jobb élet lehetne már ebben az országban nélkülük, és akkor nem menne el a sok fiatal az országból. Nekem ez borzasztóan fáj, hogy így tönkretették a hazámat. Nem azért szenvedtem végig a rendszerváltás utáni nehéz éveket, a munkanélküliséget, az alacsony béreket, a Bokros-csomagot, hogy sereghajtók legyünk.

- Jól teszik, hogy elhagyják az országot. Ahol a tudás nem érték, ahol csak "haverok" juthatnak állami megrendelésekhez, ahol csak a "haverok" kaphatnak állami támogatásokat és zsíros állásokat, ott tisztességes embernek semmi keresnivalója.

- Az anyanyelvemre, kiváló tudósainkra, feltalálóinkra, zeneszerzőinkre, kiváló sportolóinkra, pásztorkutyáinkra, gasztronómiánkra vagyok büszke.

A Himnusz egy lehangoló mű, amit egyáltalán nem érzek magaménak, úgyhogy már rég megérett a cserére.

A hagyományok közül talán a népzenét emelném ki, ami nagyon változatos, és a különböző nyelvjárások még színesebbé teszik.

Sok szégyellnivalónk van akár a jelenben is. A múlt miatt az akkor élőknek kellett szégyellni magukat. Én nem érzem úgy, hogy kollektív bűnösséget kellene vállalnom a múlt baklövéseiért.

Röviden ennyi, de egy regényt lehetne írni erről a témáról.

Hát én szeretem magyarországot, szeretem a kultúrankat, a történelmünket, a hagyomanyainkat. Szamomra fontos a magyarsag, az identitásom része. Amit nem szeretek, az a mentalitás: búskomorság, nem fogadják el, ha valaki más, valamilyen szubkultúra tagja, stb... meg azt sem szeretem, hogyha kimondom azt, szeretem a hazamat, én már szélsőséges hungarista vagyok, pedig egyáltalán nem.

Hát, szomorú vagyok amiatt, hogy soman kimennek dolgozni, de igazából meg tudom érteni. Itt Magyarországon igazából sok esetbrn nem lehet megélni jelenleg.

Mire vagyok büszke? A kultúránkra, a hagyományainkra, az ételeinkre, a népművészeti dolgokra, néptáncokra, népviseletekre, szerintem ezek nagyon szépek.

Mire nem? Mint már mondtam, az emberek mentalitására, és az elfogadás hiányára.

Himnusszal kapcsolatban: őszinte leszek, egyaltalán nem tetszik, búskomor, unalmas, és kedvem lenne eret vágni tőle. Más népek himnuszai nekem sokjal jobban tetszenek, vidámak, dicsők és hazafiasak. Tudom, a magyar történelem rengeteg tragédiája miatt nem lehet túlságosan dicsőséges a himnuszunk, de jó lenne, ha legalább kicsit vidámabb lenne. Most gondoljatok bele, egy olimpiai győzelem esetén milyen lehet a sportolónak hallgatni a himnuszát? "Balsors akit régen tép" Mennyivel jobb egy mondjuk népet győztes sportolónak azt hallania: "Deutschland, Deutschland über alles, über alles in der Welt". Nem akarok ezzel senkir megbántani, ez csupán.az én véleményem.

Hagyományok? Hát én szeretem a népi hagyományokat, sajnálom, hogy mára kezdenek eltűnni, sőt már nagyon sok népszokásunk el is tűnt. Ez a "dicsőséges" szocializmusnak köszönhető gyanítom, akik minden népiséget ki akartak irtani. Hát nagy része sikerült is... Ma már sok esetben cikinek számít a hagyományőrzés...