Ti veszítettetek már el valakit, akit nagyon megkedveltetek, megszerettetek?

Azt inkább titkolnám, és a sajátomat is, mindenesetre ez az oldal nem véletlenül nem társkereső

Ó,francos értelmező képességem behalt.Szal ősszel ,oksa,világos,fel kell túrbózni az agyam :/

Elveszteztem a gyermekkori barátnőmet, akivel konkrétan kéz a kézben nőttünk fel. Bár helyesebb megfogalmazás, hogy egy hibám miatt elpártolt mellőlem. Nagyon megviselt, mert biztos pontnak tekintettem az életemben és magamat is átkoztam. Az évek teltek, a haragja oszladozott és 3 esztendő után diszkréten kezdeményezett nálam, felkeresett és puhatolózott, hogy vajon nyitott vagyok-e még felé. Nem kellett volna visszafognia magát, mert én tárt karokkal fogadtam. Szóval a mi történetünk derűsen végződött.

Nem mindegy ? :D

Én is elvesztettem valakit :( Azóta is hálás vagyok érte,hogy eltűnt :D

Én veszítettem el olyan embert, akit kedveltem, de nem voltunk nagyon szoros ismeretségben. És azt szoktam kérdezni időnként magamtól, hogy miért nem áll meg a Föld, amikor meghal egy ember? Miért nem áll meg az idő? Egy ember halála olyan nagy veszteség. És ha a szeretteim meghalnak akkor mi lesz? Minden megy tovább, mintha mi sem történt volna?

Sajnos, vagy nem sajnos, de nem áll meg. Vannak emberek, akik pótolhatatlannak tűnnek, és ez valóban így van, de ők sem élnek örökké.