A tudásalapú társadalom mennyi tudást vár el?

Az életben ELENGEDHETETLEN az, hogy jól tudj KOMMUNIKÁLNI, jól megértesd magadat, tudj értelmes összetett mondatokat használni és hogy rendesen ki tudd fejezni magadat.

Ehhez pedig a gimnáziumnak vagy egyetemnek semmi köze sincs.

Gimnáziumba járok, és sok társamtól csak az 'őőő-zés' meg a tőmondatok kinyögése tellik.

Attól hogy valaki matekból vagy kémiából penge, még nem feltétlen hogy tud veled két értelmes mondatot váltani.

Nagy szükség lenne kommunikációs tréningre a középiskolákban :)

16f

Még annyit -hogy az első válaszíró szavaira is reagáljak-, hogy piszkosul ki van találva ez a társadalom, főleg az utóbbi évszázadokban. Százával lehetne sorolni a hazugságait, aljasságait, hamisságát, féligazságait, szándékos manipulációját pusztán az iskolarendszerben. A többi téren meg... hagyjuk is...

Úgyhogy az iskolában 80%-ban szopni tanul mindenki naivan (tudta ellenére, ugyanis a tanárok általi szivatás csak a töredéke annak, a többiről nincs tudatában a legtöbb diák - látens agymosás folyik, ideológiai alapon), a marad 20% csak, ami értelmes -némi felesleggel terhelve az is-, de a tartalmas, és az élethez szükséges tudást még az a maradék se adja meg.

Sőt, ami szükséges volna, pont hogy azok ellenében tesz többségében, több száz éve, a világ legtöbb iskolai rendszere. Sajnos.

Az élethez valójában önállóság, gyakorlatiasság, kellő és objektivitásra törekvő -és szintén elsősorban önálló- gondolkodásmód, az aktuális gondolatrendszer felülvizsgálatának képessége, a művészeti oktatás mélyítése, sokszínűbbé tétele, kritikus gondolkodás, a kreativitás mélyítése, tolerancia, spiritualitás, humánusság, empátiaérzék fejlesztése, eleve az EQ fejlesztésének elsőbbsége kellene legyen, és akkor a lényegnek csak egy szűk szeletét soroltam fel, mi minden hiányzik a nevelésből, oktatásból az iskolákban.

Még szerencse, hogy hazánkban legalább az óvodák többségében, az óvodai élet során megvalósul a lényeg, ha nem is minden hazai óvodában; a nyugat így is példát vehetne a hazai óvodapedagógiáról, a kommersz és inhumánus, (részben) gyermekellenes nyugati hozzáállásuk okán.

Annyit szeretnék csak itt megjegyezni, hogy próbáljatok már egy kicsit túllépni azon a szakaszon amiről eddig írtatok!

A kérdésben szereplő 2. bekezdés ("tanítás" - nagy idézőjelekkel - ) helyett koncentráljatok a 3. bekezdésre (munkakövetelmények). Azt a részt is ostorozzátok egy kicsit.

Rögtön úgy veszitek, hogy az oktatási rendszerünkben nem adják meg a kellő dolgokat. Ezzel nem érthetek teljesen egyet. A probléma nem ott kezdődött, hogy az oktatók nem adnak eleget, hanem a munkáltatók követelnek túl sokat!

Én a saját munkahelyemen ezen változtattam nem is keveset. Én több diplomát szereztem, bár csak azért, hogy lekössem magam, pedig már dolgoztam mellette. Én még a diplomáknak köszönhetően kerültem a jelenlegi vezetői pozíciómba, ez tény. Innen fentről viszont kicsit megváltoztattam a cég felépítését.

Én nem kérek még a legfontosabb pozíciókba sem papírt. Az én rendszerem az, hogy tartok egy 3 rostás felvételit.

Először egy személyes beszélgetés velem és két munkatársammal. A szobában van 4 szék oldalt. Az első két jelentkező automatikusan leülhet, az utánuk következőket pedig csak akkor ültetjük le valamelyiknek a helyére (kiütéses verseny), ha jobb annál.

Utána aki legvégül marad 4, azok kapnak egy olyan feladatot, ami az adott munkakörhöz szükséges diplomával rendelkező kimagasló embernek is nehéz lenne 15 perc alatt. Meg is kapják a 15 percet, de el is mondjuk nekik, hogy ez milyen nehézségű feladat, majd rögtön neki kell állniuk.

Harmadikként pedig a második feladatban 2 legjobban teljesítőt behívjuk (rögtön azon a héten) 3 próbanapra, ahol többféle projektet bízunk rájuk, hogy felmérjük a kreativitásukat, logikájukat, stressztűrésüket, stb. Aki ezen jobban teljesít, az fog nálunk dolgozni.

Felőlem jelentkezhet 8 általánossal is az egyik mérnöki pozíciónkra. Ha meg tudja csinálni olyan minőségben amit egy diplomástól is elvárnánk, akkor nem érdekel, hogy van-e róla hivatalosan is papírja. Ráadásul én a minimálbéres pozíciókra is megadom a bérminimumot, a bérminimumos pozíciókra pedig még magasabbat, viszont ha hibáznak, akkor centre (euro-ban számolunk) levonom.

Ha úgy vesszük az enyém is tudásalapú, de akárhogy is nézem, más típusú, mint a legtöbb munkahely rendszere (ahol akkor is felvesznek, ha nem értesz hozzá, csak legyen róla papírod).

A tudás alapú társadalomban a tudomány válik szinte közvetlen termelő erővé.

Ezzel jelenleg az a baj hogy tudás alapú társadalmat most még nem lehet felépíteni. Akkor fog működni ha már minden fizikai munkát robotok végeznek majd el. Az asztalosmunkától a házépítésig. Egyszer eljön majd ennek is az ideje de most még csak egy hangzatos utópisztikus fogalom a tudásalapú társadalom.