Miért nem tudok kötödni?
Úgy tűnik,nem vagy kibékülve magaddal és mással csak szórakozol (ez annyira látszik az írásodból...)
Talán alkalmazkodnod és kötődnöd kellene az emberekhez.Különben csúnyán egyedül magadra maradsz,és mire rájössz mit is szúrtál el a hülye felfogásoddal már pokolian késő lesz bármit is csinálni.
Édesanyád elvesztését nem dolgoztad fel. Sőt. A probléma mostanra akuttá vált és az állapotod rosszabbodot.
A pszichológus jó irány lehetne, de ameddig szórakozol velük addig nem fog változni semmi.
Kezdetnek javaslok félévet a Bátor tábor alapítványban önkéntes munkaerőként. Ne játszadozz az emberekkel, hanem figyeld őket és éld át amit ők.
Az érzelmek nem azért vannak, hogy bezárd őket a lelked legmélyére vagy játszadozz másokéval hanem, hogy képes legyél olyan kapcsolatra amelyben boldog leszel.
Az élet nem szerepek (vagy szerepek eljátszásának) sokasága, hanem a megbékélés és a harmónia önmagunkkal, azzal aki vagyunk, akivé váltunk azáltal amik történtek velünk.
Talán nem ártana neked némi lelki támogatás se, mondjuk egy egyházi embertől. (én a buddhista, tao, krishna vagy valamelyik keresztény felekezetet javaslom)
Antiszociális személyiségzavar.
Semmi empátia, folytonos hazudozás, semmi megbánás, mások manipulása, agresszió, gyakori partner váltás.....
Olvasd el nagyon érdekes. Ezesetben inkább pszihiáterhez menjél, mert a tüneteid alapján lehet, hogy részben ebben a pszihés betegségben szenvedsz. Egyébként a webbeteg is ír róla és azt is érdemes lenne elolvasni.
3/3
Jesszus ez nagyon passzol a kérdezőre! Akkor inkább maradj távol a Bátor tábor alapítványtól kérdező és tényleg egy pszichiátert keress fel!
3/3-nak van igaza!
Kedves első. Teljesen ki vagyok békülve magammal. :)
Az a helyzet hogy többségiben egyáltalán nem hiányolom más emberek társaságát. Pontosabban amennyit hiányolom annyit pont annak az embernek a társaságában vagyok akire épp szükségem van, de egy időn túl már kifejezetten terhes mások közelsége , és bár lehet hogy az elején kedveltem, elég vékony határ húzódik nálam a szeretet és gyűlölet között. Pillanatok alatt képes vagyok másik csapatba állni, és sokszor baromi nagy vágyat érzek azon személy elárulására aki megbízott bennem (amit természetesen csak indokolt esetben teszek. Nem vágom fölöslegesen magam alatt a fát). Talán aljasnak hangzik, talán az is. Nem tudom sosem éreztem magam szar embernek, sosem szorongtam amiatt hogy mit gondolnak majd rólam mások, vagy hogy "jaj istenem egyedül maradok ..akkor mi lesz?" hiszen számomra minden olyan érzés és érzés hiánya ami most él bennem természetes, mert mindig is így volt. Aláírom hogy talán egy átlag emberhez képest nem a legegészségesebb a felfogásom, de Nem gondolnám magam antiszociálisnak. Sőt...:D "Talán alkalmazkodnod és kötődnöd kellene az emberekhez" Sherlock, te vagy az ? Kellene, igen. Ezzel én is tisztában vagyok.
Sherlock, valld be, hogy fogalmad sincs a helyzetéről.
Te is csak ki szeretnéd élvezni, hogy megmondhatod a tutit, és eljátszhatod, hogy te vagy a pszichiáter, a pszichológus, amivel nincs semmi baj ugyan, de nem vagy képes megoldani a problémákat.
Mit gondolsz, azért tette ki a kérdező ezt, mert megoldást szeretne találni? Talán magának is hazudott azzal, mikor azt írta, hogy "Mit tudnék ezek ellen tenni?"
Beszélni szeretett volna erről inkább, olyanokkal akik hasonló cipőben járnak mint ő.
Ezt nem pszichológusként mondom, ráírtam, onnan tudom. :)
Ne akadj ki te se, ha nem akarják megfogadni az amúgy végtelenül klisés tanácsod. Szerinted a pszichósok nem javasoltak neki ilyet? Nem ez volt a megoldás számára, mert tovább hazudott nekik. Ha tényleg meg akart volna változni, azt észrevehetted volna a hozzászólásán, ahelyett te inkább tovább akarod uszítani.
Nem azt mondom, neki se feltétlenül így kellett volna lereagálni téged, de őt meg tudom érteni, lévén én is átéreztem jó ideig, amiben ő él.
És téged tartalak az utolsó kirohanásod miatt kevesebbnek. Mit kell törődni azzal hogy egy vad idegen pórul járjon? :)
Mivel bejártam néha kíváncsiságból pszichológiára (érezd az iróniát), kijelenteném, hogy ez alacsony interperszonális intelligencia hányadosra mer következtetni. :D
"Nem gondolnám magam antiszociálisnak."
Én nem az aszociális viselkedésre gondolok, amikor egy ember visszahúzódik és kerüli másik társaságát. Az antiszociális viselkedés teljesen más. Arra az emberre mondják, aki szembefordul a társadalmi normákkal, felrúgják a társadalmi együttélés szabályait, így képtelenek beilleszkedni közösségekbe.
Az antiszociális személyiségzavarban szenvedő beteg tulajdonképpen a pszihopata.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!