Amikor már úgy érzed, hogy nem bírod tovább, akkor mi motivál téged, hogy ne hagyd abba?

Nálam a kondi esetében volt ez, kezdőként ugyan az akartam lenni mint profi közeli emberek, ijesztő, és nagy.

Mivel tudatában voltam annak hogy csinálnom kell aztán majd a hónapok évek meghozzák az eredményt, nem úgy lett, amikor láttam hogy pár évvel idősebb az öltözőben a combjába adja a szurit, akkor elbizonytalanodtam, hogy ha még Ő se érte el amit akart, akkor én mit akarok. Nem is úgy haladtam ahogy akartam, motivációm nem volt, a kaja se kellett, sose bírtam annyit megenni amennyi szükséges lett volna, de kis fejlődést látott a külvilág rajtam, így nem hagytam abba csak nincsen célom ezen a téren, eljárok megdolgoztatom magam kb 1 órát és le van tudva.

Most így vagyok. Reggel 5-kor kelek. Délután 4-kor végzek suliban. 5-től edzés egész estig. Este még tanulnom kéne abban a maradék 2 órában amim marad 10-től 12-ig, de valamikor sikerül valamikor nem. Hétvégén meló hogy legyen miből fizetni az edzést meg a versenyeket. Vasárnap este felé van egy kis szabadidőm akkor általában játszok egy lol menetet. Nem azért mert szeretem a játékot, hanem mert ezt legalább már ismerem és nem kell tanulni. Párkapcsolatom egy ideje nincs. Volt egy olyan szép, kedves és leírhatatlanul tökéletes barátnőm hogy el se tudjátok képzelni. Viszont mivel alig tudtunk az utóbbi időben találkozni ezért inkább szakítottunk. Sajnálom, és szar érzés. De azt se várhatom el tőle hogy legyen boldog a havi 1-2 alkalommal. Azt mondogatom magamnak hogy eddig is túléltük valahogy, ezután is menni fog.

18/F

A farkam, (ami vastag, és kemény)

Igazából a tököm (metafora)