Sorstalanság céltalanság van ebből kiút?!

Nehéz gyerekkor, sérelmek, talán már 2-3 éve hogy őrlöm magam ebben az állapotba, elfeledve minden jót, s látom előre a dolgok mikéntjét, hogyha ez Igy marad.. nem tudom mi lesz velem, ha sok embertől kapom még a negativitást, teljesen leépülök. nem tudok ki egyezni magamban. egyszerüen kiégtem. nincs célja az életemnek csak körbe körbe járás, magam alatt vágva a fát, egyszerüen már az van egyre többször hogy elnyel ez az állapot, sötétség, kerülget a teljes megkeseredettség azt érezve hogy csak fizikailag létezek, és szürke minden. ha iszok rá, oldódik. Ilyenkor egy kérdés merül fel bennem. Mi értelme ? Szenvedés. Mi értelme Annak a kijelentésnek ami értelmet veszti hogy Múlton való rágódás, sebek nyalogatása, ha még is csak visszaköszön a múlt jellem hibákon át ? Nem lehet csak úgy elfelejteni, mert szembesülsz vele előjön a hétköznapokban, és akkor rákel eszmélned.. Most ez olyan dolog hogy nincs lábad, de minden áron futni szeretnél és mikor eljutsz odáig felállsz, és észre veszed hogy hogy a fenébe ha nincs lábad.. Összeomlik egy egész világ..