Hogyan tegyem túl magam lelkileg az ügyön? Mit gondoltok?
2010 nyarán történt, hogy a családommal Budapesten kirándultam, és éppen egy villamoson utaztunk (napközben), amikor egy 60 év körüli, magas, vékony, ősz, borostás férfi csak úgy nekiállt kötekedni. Először a szüleimre kiabált ronda és agresszív szavakat/mondatokat. Eleinte úgy tettünk, mintha észre sem vennénk, de nem hagyta abba, még az is zavarta, hogy később egy pillanatra ránéztünk. Amikor odament édesanyámhoz és piszkálni kezdte, nagyon elegem lett belőle és rászóltam a férfira.
Ezután odajött hozzám, leült mellém. Gyűlölettel teli hangon fenyegetőzött és az öklét rázta, a felkaromba is ütött egyet. (Jól megfigyeltem az arcát: nagy orra és kék szemei voltak, kopaszodott, és ahol volt haja, az borosta hosszúságú/jellegű volt, mint azt említettem is nemrég.) Amikor leszálltunk volna, nem engedett el. Ekkor apám beavatkozása segített csak.
Nem volt részeg, hanem inkább idegbeteg.
Nagyon rosszul éreztem magam és azóta is néha eszembe jut az a nap, nyomot hagyott a lelkemen.
Ebben a pillanatban is olyan dühöt és gyűlöletet érzek iránta, hogy már szinte a szívroham kerülget.
mert igy jobban jött ki, hogy csak te kaptál? :D
Nekem is volt hasonló szituációm amikor közölték, hogy a nyakam átvágják fültől fülig, meg csak natúrban elvágják a nyakam stb
Ott azonnal tele kellett volna verni mindkét esetben az illetőt, de én se csináltam semmit, hogy miért nem nemtudom nem akartam konfliktusba keveredni pedig nem én kezdtem egyik esetben sem a dolgot
Viszont ha megütött volna akkor már nekimentem volna mindkettőnek
Majd legközelebb ügyesebben kell a dolgokat kezelni, vegyél gázsprayt anyukádnak
10:29
Tényleg nem kellene gondolkoznom ezen az ügyön, csak mint említettem, lelki nyomot hagyott.
10:29
Alig bírtam ki, hogy ne üssem meg. Remegtem a dühtől.
Általánosságban mégsem bánom, hogy nem tettem meg. Mert csak ilyen, felfokozott idegi állapotban sajnálom a gyengekezűségem.
5 eve volt, konyorgom, miert kattogsz meg mindig rajta?
Sajnos sok zavart ember van a vilagban, engem is ert jopar atrocitas, ennel joval durvabb is.. megsem analizalom x evvel kesobb, plane nem fuzok hozza ilyen eros erzelmeket. Meg kell tanulni tullepni dolgokon.
Gondolkozz el azon inkabb, miert nem tudod elengedni a tortenetet. Banod, hogy nem mashogy leptel fel? Buntudatod van amiatt, amit hozott a helyzet? Mi van a dolog mogott, ami miatt valojaban igy erzel?
Baromira nem egeszseges ennyi evvel kesobb is egy ilyen dolgon ennyire felduhodni.
Szerintem nyugtasd azzal magadat, hogy valószínűleg már nem is él.
Amúgy is, többet úgyse találkozol vele, más városban laktok.
A gyűlölettel meg csak magadnak ártasz.
10:48
Engem is ért már sok egyéb atrocitás, ennél durvább is.
Nem értik az ismerőseim, hogy miért csak velem történnek ilyen dolgok, mert velük még soha sem... Nem tudom, miért "vonzom" a rossz embereket.
10:56
Teljes mértékben igazad van, hogy az idegeskedéssel csak magamnak ártok. Legtöbbször igyekszem, hogy ez a "téma" ne izzítsa be az idegrendszerem, de néha ennek ellenére sem jön össze, mint például ma délelőtt.
Tény, hogy vannak pszichés betegségeim, sok orvosnál jártam már, de egyébként nem vagyok értelmi fogyatékos.
Nem hiszom, hogy vonzed oket, egyszeruen rosszkor voltal rossz helyen. Megesik sajnos, de nem foglalkoztathat ennyire, mert tenyleg csak magadnak artasz vele.
Nekem az egyik legdurvabb eset az volt, amikor egyik ejjel megrugdostak es megvagtak kessel a Blaha kornyeken (ill. elvettek a telefonom es penztarcam) amikor hazafele mentem egy esti programbol. Fiatal lany, egyedul az utcan, konnyu preda lehettem. Ez 6 eve volt.. elfelejteni nem fogom, de szep is lenne, ha azota is ezen idegeskednek vagy hagynam, hogy ilyen modon hasson az eletemre.
Neked is ajanlom, hogy engedd el, probalj lenyugodni, ha eszedbe jut, utolag semmi haszna vagy ertelme agyalni rajta.
11:20
Gyakran rosszkor voltam rossz helyen, de három alkalommal kaptam személyre szóló netes fenyegetést is, különböző néven regisztrált egyénektől.
Az nagyon rossz lehetett, ami veled történt. Szükséges hozzá némi akaraterő és egészséges idegrendszer is, hogy erősek legyünk.
(Én fiú vagyok, bár ez látható az első válaszomból.)
Most már jobban érzem magam. Néha eluralkodnak rajtam hasonló "érzelemkitörések".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!