Egyszerűen nem vagyok képes normálisan tanulni ha anya beleszól a dologba. Hogy értethetném meg vele?

Minden tanévnek úgy állok neki, hogy most tanulok, hogy jó állásom legyen, és eljussak a helyekre ahova akarok stb. Tök jó minden, kijelölöm a tankönyvi szöveget, megtanulom a kisbetűs részt is, és marad időm értelmes dolgokra (rajzolás, kocogás, barátokkal lógás). Aztán anya nekiáll. Kikérdez random dolgokat. Én tudom őket, megtanultam ahogy nekem logikus, de ő olyan dolgokat kérdez, amiket nem az én könyvemből olvasott, hanem pl a tesóméból, meg nem olyan sorrendben ahogy nekem ésszerű, és rámfogja, hogy nem tudom az anyagot. Matekgyakorlókat ír, és ha elrontom, nem érdekli hogy 5 perc alatt megértettem a hibám, még 10 percig magyarázza, és ír még egy oldal gyakorlót,és az idegeimre megy. Minden nap elmondja hogy érettségi, és nem úgy van ahogy én gondolom, meg hallgassak rá, és elmegy a kedvem az egésztől. Leültet tanulni, és már rohadtul nincs kedvem az egészhez, úgyhogy bedugom a fülhallgatóm, és tanulás helyett a telefonomon szórakozok, vagy ha épp nem a telómon, akkor firkálgatok a füzetem hátuljába. Ezt úgy este 9ig képes vagyok csinálni, behazudom hogy megtanultam mindent, aztán megyek aludni, és nem marad időm semmi hobbira. Próbáltam megmondani neki hogy engem zavar amit csinál, de nem képes felfgni, azt mondja csak kifogást keresek. És nem tudom velem van e a baj, de kezd nagyon nagyon idegesíteni, hogy van 2 diplomája, de nem is próbál meg munkát szerezni vele, mert szerinte "nem lehet ezekkel elhelyezkedni". Szerintem meg csak kifogást keres, hogy ne kelljen megerőltetnie magát. Csak apa dolgozik, és reggeltől estig. Lehet hogy gonosz dolog, de anyát is hibásnak tartom ezért. Szóval nekem egyedül sokkal jobb tanulni. Mit javasoltok?