Miért ilyen rosszindulatúak a pestiek? (Tisztelet a kivételnek! )
9.:
"Mintha valami felsőbbrendű lényeknek éreznék magukat..."
Érdekes, a kérdező stílusa nem verte ki nálad a biztosítékot?!
Szerintem itt ő volt az igazi bunkó, akinek a stílusát egyik válaszoló sem múlta felül!
11.
" judapestről" - Ez a saját szegénységi bizonyítványod.
Durván alacsonyan van itt egyesek ingerküszöbe valóban :D
Aki nyugis kisvárosból jön, el nem bírja képzelni, hoyg milyen állat idegesító, mikor próbálsz levergődni a tömött buszról és mindenki SZÖTTYÖG ilyen gyászmenet tempóban. A buszok-villamosok meg nem percekre állnak ám meg, ha valami hülye nekiáll leszállás után az ajtóban bámészkodni, feltart X másik embert, aki megg joggal lesznek idegesek...
Másik kedvencem, mikor a balfacbéla beáll az ajtóba és nem enged leszállni, mert ő szállna fel. Nyomorodjon meg. haladós tempóban szállj fel és le és távolodj az ajtótóll, ennyi a titka. Lehet valami nagy újdonságot árulok el, de aki tömegközlekedik Budapesten, az általában siet is. Dolgozd fel.
Köszi a válaszokat!
Igazából nem azt várom, hogy mindenki az én "kegyeimet" lesse, vagy kézen fogva vezessen a kapaszkodóhoz. csak én tényleg úgy láttam, amikor körbenéztem, és több emberrel is találkozott a tekintetem, hogy látják rajtam, hogy kapaszkodni próbálok...azt vártam volna, hogy valaki egy fél centit arrébb húzódik, semmi mást. Bár az valóban nem jutott eszembe, hogy valaki azt hiszi rólam, hogy be vagyok lőve, ahogy próbálom megtartani az egyensúlyom. Lehet, hogy nem dőltem volna el, mert tényleg akkora tömeg volt, hogy egy gombostűt sem lehetett leejteni, ezért sem találtam kapaszkodót, mert se előre, se hátra nem tudtam volna menni. Csak azért ijeszt meg ez a helyzet, mert most baromi szerencsém volt, hogy nem estem el, de ha elestem volna, lehet hogy már nem lenne meg a babám, és zavar, hogy ez csak a szerencsén múlt, ezért próbálok rájönni, hogy mégis mit kellett volna csinálnom. Mondjuk legközelebb majd próbálok ajtó mellé ülni, vagy ha látom, hogy nem jutok el az ajtóhoz, akkor inkább fel se állok, hanem elmegyek a következő megállóig. Egyébként nem szoktam szötymörögni, ha megállok, mindig beállok a sarokba, hogy ne legyek útban, mindig megvárom a leszállókat, és csak utána szállok fel, a mozgólépcsőn is mindig a jobb oldalra állok, hogy elférjenek mellettem, a zebrán is mindig a szélére, hogy aki átrohan a piroson, annak se legyek útban...szóval nem hiszem, hogy bárkit idegesítenék azzal, hogy én nem futok mindenhová.
Sajnálom, ha valakit megbántottam, nem állt szándékomban általánosítani, inkább a tehetetlen düh beszélt belőlem, mikor ezt leírtam. Én is láttam már segítőkész embereket itt, és nem ez alapján az egy eset alapján ítélem meg az itt élőket, volt más hasonló is ebben az egy hónapban, csak talán ez volt a leghangsúlyosabb.
Az az igazság, hogy fel kell venni a ritmust. Egyszerűen nem tudnak rád olyan mértékben odafigyelni ekkora tömegben, mint amihez hozzászoktál (gondolj bele, a villamoson ott van 100 ember, te sem tudsz mindegyikre odafigyelni, ők is gondolhatják magukban, hogy bunkó vagy, pedig nyilván nem vagy az), ez nem az emberek hibája, hanem ez egy nagyváros, ahol máshogyan kell viselkedni, mint egy kisvárosban, vagy egy faluban. Velem soha nem fordult még olyan elő, hogy ne férjek oda egyetlen kapaszkodóhoz sem és ott álljak a villamos közepén és ott rettegjek. Senki nem szól be, ha megfogsz egy olyan kapaszkodót, amit már fog valaki, mindenki látja, hogy nincs több, ilyen esetben ez teljesen megszokott. Ha valaki mégis beszól (mert bunkók mindenhol vannak) akkor neked is ki kell nyitni a szádat és válaszolni, hogy senki kedvéért nem fogod kockáztatni a saját és a gyereked testi épségét. Egyébként beszólni nagyon ritkán szoktak, szóval ettől sem kell félni.
Én is tapasztaltam, hogy faluról feljövő emberkék mennyire szerencsétlenek a városban, hát igen, ezt nekünk budapestieknek is el kell fogadni, de az a helyzet, hogy senkinek nincs a homlokára írva, így nem tudhatjuk, hogy ki honnan jött.
Komolyan mondom én már találkoztam olyan lánnyal, aki a pályaudvartól csak annyit tudott útvonal szinten, hogy hol a metró (ami mellette van) és mindenhova azzal akart menni, úgy kellett elmagyaráznom, hogy a hely ahova megyünk 3 percre van, emiatt ne lyukasszon már ki egy jegyet (állítólag valami útvonaltervező azt írta ki neki, annyi esze meg nem volt, hogy ránézzen egy térképre), egyszerűen az volt a parája, hogy gyalog ő sehova nem tud odatalálni egy nagyvárosban (busz, villamos, troli, szerintem azokról nem is tudott hogy léteznek). Hihetetlen. Én bármelyik nagyvárosban képes vagyok egy térképről tájékozódni, tök egyszerű, persze lehet, hogy ez a nagyvárosi léttel jár együtt. Szóval amit én javaslok, helyismeret, érdemes megnézni a buszok, trolik útvonalát is, sokszor gyorsabb ezekkel menni, mint a népszerűbb járatokkal. Az sem árt ha megjegyzed a környező utcák nevét. Esetleg Budapest nagyobb tereit jó ha ismered legalább térképről, kerületek elhelyezkedését. A járműveken pedig mindig lehet kapaszkodni, mások is érzékelik, ha kevés a kapaszkodó, oda fognak engedni, ha tömött a villamos, akkor pedig nem kell kapaszkodni, mert úgyis megtart a a tömeg, de ilyen esetben a melletted állónak nyugodtan szólj, hogy terhes vagy, nehogy véletlen baj legyen, segíteni fog, vigyázni fog rád. Bár én terhesen igyekeznék nem tömegbe kerülni a villamoson. Télen egyébként nem látszik annyira ha valaki terhes, főleg tömegben nem, takarja a kabát, úgyhogy neked kell leginkább figyelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!