Ha elindulna egy öngyilkossági hullám, az vajon hír lenne a médiában/elkezdenének foglalkozni a szakemberek a témával, a segítségen dolgozva?
A kérdés markáns, de nem véletlen. Sokszor észrevettem ár itt (és a való életben is), hogy aki kitaszított, nem jár szerencsével a lányoknál, azt sokan úgy kezelik, mint valami nem is emberi lényt. Ő lesz a legutolsó mindenki között. A remény pedig, hogy kikerüljön innen-nos, ez gyakran nem létezik. Ha pedig nincs remény, akkor könnyen előfordulhat, hogy valaki a fentebbi módon dönt.
Vajon elérné az ingerküszöböt ez a dolog, lennének emberek, akik igenis foglalkozni kezdenének ezzel a dologgal és megpróbálnának megoldást találni rá?
Minden ember értékes, azt mondják, akkor is ezt vallanák?
Ó jajj a kamaszkor. A kamaszkor tök más tészta. Nekem is rossz kamaszkorom volt. A hatalmas különbség az, hogy a nőknek maximum gimnázium végéig tart ez a rossz időszak, utána a fél világ a ő feneküket nyalja. Nálunk viszont később is pontosan ugyanolyan a helyzet.
A 22 éves társkeresős illetőnek üzenem, hogy évek óta több társkeresőn is fent vagyok, csak tudnám minek, amikor a drága hölgyek arra sem méltatnak, hogy a leveleimre válaszoljanak... pedig udvarias, kedves, nem rinyálós leveleket írok. Annyi válasz sincs, hogy bocs, nem vagy az esetem.
Ezen kívül járok társaságba, sportolok, folytattam prevenciós tevékenységet stb, ahol lehetne emberekkel ismerkedni, de soha nem jött össze semmi. Hiába próbálkozom, minden hiába. Szóval ennyit arról a süket rizsáról, hogy próbálkozni kell. Van akinek mázlija van, és a nők kedvencének születik, van pedig aki megdögölhet egyedül.
A gyenge jellemező idiótának meg üzenem, hogy lépjen a cipőmbe és csak azután pofázzon, mert el sem tudja képzelni, mennyire fáj a magány. Ó és nem csajt akarok! Én párt akarok, társat, egy kedves lányt nem pedig egy kefélőpajtit!
Ó és az anyagi csőd egy tök könnyen megoldható pitiáner probléma, ha van normális végzettsége az embernek. Bármilyen adósságot vissza tudnék fizetni egy-két év alatt. Normális párt viszont évek óta aktívan keresek mégsem jön össze soha semmi. A gyógyíthatatlan betegek többségét meg komolyan irigylem, ők legalább már nem sokat fognak szenvedni ezen a sárgolyón.
Költőnő, ilyen hamar feladod? Vagy talán az értelmes érvekkel szemben véreztél el?
Igemis tudomásul kellene venni, hogy a világ nem fehér és fekete, hanem szürke. Ismerek olyan párokat, ahol a fiúnak hat barátnője volt egyszerre, mert egy gazdag állat és mégis mindig visszament a lány hozzá, aki előttük/mellettük volt.
Hallottamn esetről, hogy a srácnak-ha olyanja volt-stopperral mérte, hogy mikor kezd el a abrátnője sírni. (Miközben szidta tiszta erőből.)
Vannak, akik simán csak megalázzák lépten nyomon a párjukat. Stb...
Mások meg a fél kezüket odaadnák érte, hogy legyen.
Ez ugyanolyan dolog, mint amikor arról olvasni/hallani, hogy eldobja/megöli/sokadik gyermekét abortáltatja egy "anya". Mások meg áldásként várnák őt.
Szóval nem kellene ezt a fennhéjázó, álszent dumát nyomatni, mert semmilyen alapja nincsen!
Azért tegyük hozzá, hogy olyan férfi, aki olyan beteges dolgokon gondolkozik, hogy hátha elindulna egy öngyilkossági hullám, hogy majd ennek a hatására az állam indítson a csajozni nem tudó pasiknak közösségépítő csoportot, nem csoda, hogy nem kell a kutyának sem. Ha az én fiam lenne ilyen, nagyon elszomorítana, mert úgy érezném, kudarcot vallottam, mint szülő, nem tudtam normális embert nevelni. Na, de mindegy.
Felnőtt, józan gondolkodású, egészséges lelkű ember ha úgy érezné, magányos embereknek (már az is beteg gondolkodás, hogy csak egy férfi lehet magányos, csak egy férfi találhat nehezen párt) valami segítő csoportra van szükségük, indítana egyet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!