Mi az, ami titeket egy átlagos napba idegesít? Pl. Iskolában, munkahelyen, közlekedés közben, otthon, stb. Kérlek sokat írjatok :3.

Iskola:sok páva gyerek,unalmas órák,és hülye osztálytársaim :D

Munkahely:főnök,okoskodni próbál de közben hülye hozzá.

Közlekedés:Jobban szeretek mindenhova gyalog menni,buszozást akkor utálom mikor sokan vannak rajta.

Otthon:Anyámnak a tisztaság mániája...amint lent elég pénzem költözök is el.

És utálom ha az ilyen 1 pofonos izom Janik benéznek.Azt 30 méteröl tudnak pampogni.

Az iskolában van néhány tanár, akik roppantul meg vannak győződve arról, hogy nem lehetnek mások, mint az Atyaúristen. Elég sok jutott belőlük egy sulira. :D Egyikük helyett általában én tartom az órák felét, mert nem igazán szokása előre átnézni a tananyagot. Lehet, hogy még három éven keresztül "tanít", de ezt az időt már csendes, idilli pad alatti amőbázásnak és könyvolvasásnak tekintem. Ezen kívül néhány korábbi válaszolóhoz hasonlóan én sem tolerálom túlzottan azokat a tiniket, akik miatt sokan az egész korosztályról negatív véleménnyel vannak. Már ott tartok, hogy elásom magam, amiért egy tizennégy éves lány merészelek lenni, elvégre ez egyértelműen azzal jár együtt, hogy egy 3,14csa vagyok, minden hétvégén részegre iszom magam, a legújabb Ájfónon kívül nem vagyok hajlandó telefont venni a kezembe, smink és magassarkú nélkül az utca végén lévő kisboltba sem megyek le, meg egyébként is el kéne szégyellnem magam, amiért minden szutykot megvetetek a szüleimmel és a vérüket szívom. Ha ennyi idős vagyok, egyszerűen nincs olyan opció, hogy van közöm a józan észhez. Én kérek elnézést az összes kedves általánosítótól. Tényleg, rohadjak meg. :D

Még nem dolgozom.

Közlekedésnél két dolgot is megemlíthetek: edzésre busszal járok, iskolába általában gyalog. A buszon egy csöppet tud rontani a közérzetemen, amikor a közelembe ül valaki, aki parfümtől, dezodortól, vagy éppen ezek hiányától húz maga után szagcsíkot. A sétálás hosszabb ideig tart a buszozásnál, de legalább egy kis időre egyedül lehetek a gondolataimmal, emellett minden szembejövő embert kiröhöghetek a gyalázatos ábrázata miatt. Lehet, hogy csak emelni kéne a szemüvegem dioptriáján, de még nem igazán láttam olyan embert, aki egyedül nem olyan tekintettel sétálgatott, mintha az imént érkezett volna a családja temetéséről, akik tragikus módon mindannyian egy lakástűz áldozataivá váltak, miközben ő éppen nem volt otthon, így egy csapásra minden szerettét elvesztette, hajléktalan lett, valamint még egy nagy halom adóssága is maradt. Valami ilyesmit vélek kiolvasni néhány járókelő sugaras pillantásaiból.

Otthon zavar, hogy nem vagyok önálló, hogy a nevemen kívül nem mondhatok a magaménak semmit (és szégyenszemre még azt sem én választottam :D), mert eddig semmi komolyért nem kellett a kisujjamat sem mozdítanom az életben. Zavar, hogy most itt ülök a "szobámban", ami pont annyira az enyém, mint amennyire szeretem az ananászt (UTÁLOM. AZ. ANANÁSZT.), és ez ellen nem tudok mit tenni. Zavar, hogy a szüleim nem egy álomházasságban élnek, de a problémák higgadt megoldására képtelenek.

Öregem, bele sem gondoltam, hogy ennyi minden zavar. És téged mi idegesít egy átlagos napban, Kérdező? :]

Iskola: Tanulni kell, nem lehet szeszes italt inni, elkobozzák a cigid, nem értékelik a munkád, lenéznek, nem verhetsz meg senkit, el vagy zarva a külvilágtól, mintha sitten lennél, retkes az osztály terem, szar az össze fénycső, a halálba kerget a sok kis taknyos, legszívesebben felrugdosnád azt aki 12-ből lemegy a 9.-es tesojahoz és babusgatja, mert azt hiszi, h meg mindig oviban van, nem torhetsz szét semmit, mindennap imádkozni kell, unalmas fárasztó oekapn veszel részt aminek semmi értelme, napi 8-12 órád van, gyakorlaton kihasználják, mehetsz padlót surolni, meg villanykörtét cserélni, a főnök ordítozik, nem tudsz motorral beparkolni a suli mellé mert elviszik a cigányok, nem tudod letenni a bukót, sokat kell menni a suliig, szar a menza, draga a büfé, az automata elnyeli a pénzt, sok a hülye, ingyen dolgozol, kotekszik az összes genyo tanár, nyáron megdoglesz a hosegtol, telen negfagysz, joban megfurdet a sok kis ge ci, ha beteg vagy senki nem ad házit es minden dogat egyesre írsz, lenez az osszes tanár, beled kötnek minden sz arert, kioktatnak a 'nagyokosok'.

Kb Ennyi ami idegesít.

- A büdös emberek az iskolában és a buszon.

- A tömegnyomor és a lassú emberek a folyosón.

- Emberek akik útban vannak és fogalmuk sincs erről.

- Emberek akik dúródnak, nekem jönnek.

- Az elfelejtett lecke, a nehéz házi feladat.

- A busz késése.

- A vakító, égető napsütés amíg a gyalogoslámpa "mehet"-re vált és az örökkévalóság amíg erre kell várni.

- A ~15 perces hazagyaloglás utáni izzadtság amitől minden ruhám gusztustalanul rámtapad amint belépek a ház ajtaján. (évszaktól függetlenül)

- A bizonytalanság, hogy hová felvételizzek.

- A magánszféra hiánya. (szobámon nincs ajtó, mindenki ki-be járkál, öcsém szobája egy függönnyel van elválasztva)