Sokan miért mennek olyan szakokra továbbtanulni, amellyel tudják, hogy munkanélküliek lesznek, vagy rosszul fognak keresni?

Kérdező ezt a dilettáns okoskodásodat, hogy a humán szakosok semmilyen értéket nem teremtenek, megpróbálom figyelmen kívül hagyni és a kérdésre koncentrálni. Csak annyi megjegyzésem lenne, hozzá, hogy amihez nem értesz, abban a kérdésben ne okoskodj és ne mondj véleményt. Szerinted ha ez így is lenne, hogy semmi értelme nem lenne a humán szakoknak, akkor miért tartja fenn az állam mégis a bölcsészkarokat? Na mindegy, nem értesz hozzá, ne szólj bele. És ez arra is vonatkozik, hogy egy magyar szakos rohadtul nem azzal foglalkozik, hogy "mit gondolt a költő". Ez kb. olyan nagy marhaság, mint a sok laikus ember véleménye, hogy a szerkezetlakatos biztos lakatokat csinál :D

Na, de a kérdésre válaszolva.

Az a meglátásod viszont jogos, hogy nincs szükség annyi bölcsészre, mint amennyit az állam évente kitermel, ráadásul állami pénzből (vagyis az állam finanszírozza ezeket a szakokat). Ezt szerintem korlátozni kéne. Ha rajtam állna, én eléggé leszűkíteném az állami férőhelyeket és nagy részben költségtérítésessé tenném ezeket a szakokat (kivéve talán a tanári képzést).

A tömegoktatás ugyanis az oktatás színvonalát is csökkenti az egyetemen. Tehát ha nincs is társadalmi igény a bölcsészekre, akkor képezzünk keveset, de azt jó színvonalon. És itt van a válaszom a kérdésedre: nincs jogod megmondani senkinek, hogy ha NAGYON érdekli egy bölcsész szak, akkor ne azt tanulja! Mert ha valaki nagyon tehetséges benne és csak ezt szeretné csinálni, akkor miért ne? Ma is egy szűk réteg, kb. 1-2% elég jól meg tud ám élni pl. egyetemi tanárként belőle! Honnan tudod, hogy nem éppen ez az ismerősöd nem lesz-e évtizedek múlva nemzetközileg elismert szociológus? Lehet, hogy nemzetközi hírű tudósként sokkal jobb és híresebb szakember lesz, és te a mérnöki diplomáddal lehet csak egy gyárban fogsz dologzni. Persze nem biztos ez, de mégis elképzelhető, ki tudja?

Persze tudom, hogy az általános helyzet nem ez, tisztában vagyok azzal, hogy a bölcsész szakok manapság nem a karrier, a nagy fizetések, az előrelépések irányai... De 1-2% mindig jól jár vele mégis, aki tényleg ért hozzá és akinek tényleg a hivatása. Viszont az is igaz, hogy a nagy része csak azért megy bölcsésznek, hogy legyen valami diplomája, és sír, ha el kell olvasnia 10 oldalt egy héten. A nagy része (kb. 80%)egyébként elvergődik a BA képzés végéig, és utána teljesen mást csinál (masszőr lesz vagy testépítő-edző vagy mekis stb...) Úgyhogy én a tömegoktatást megszüntetném a bölcsészképzésben.

A harmadik, amire utalnék, hogy a munkanélküliek között a legalacsonyabb a diplomások aránya. Ebbe a bölcsészek is beleszámítanak. Vagyis a munkanélküliség leginkább a középfokú, alsófokú iskolai végzettséggel rendelkezőket sújtja, akiknek viszont valamilyen diplomája van, azok általában találnak munkát, még ha nem is a szakmájukban. Ennek az az oka, hogy aki elvégzett egy diplomát, annak a problémamegoldó képessége sokkal jobb mint egy alacsonyabb iskolai végzettségűnek. Végülis erre nevel az egyetem. Tök mindegy, hogy mit tanulsz egyetemen, de végül is a vizsgák arról szólnak, hogy rohadt sok anyagot kell valahogy rendszerezned, megtanulnod és használható valamit csinálni belőle, hogy meglegyen a vizsga. Így egy diplomás nagyon könnyen tanul, nagyon könnyen rendszerez és emeli ki egy probléma lényegét. Főleg a bölcsészek, akiknek azért rengeteg információt kell rövid idő alatt átlátniuk és használniuk (mert sokat kell olvasniuk). Ezek a munkaerő-piacon előnyhöz juttatják a bölcsészeket is, szóval közvetett módon azért a bölcsészképzésnek is megvan a maga előnye.

Bár, mint amit már leírt előttem egy hozzászóló - igaz, hogy manapság a munkák 60%-a minimálbérért megy, szóval ennek is örülni kell - szóval igazad van abban, hogy nem fognak Ferrárival furikázni a bölcsészek, de sokkal kevesebb esélyük lesz diplomával statisztikailag a munkanélküliségre vagy a közmunkára mint azoknak, akiknek egyáltalán nincs semmilyen diplomájuk.

Jó persze, most biztos megkapom a magamét, hogy egy lakatos majdnem a dupláját keresi mint egy tanár vagy egy vízvezetékszerelő... Ez igaz. De én inkább a nagy átlagokról, a statisztikáról beszéltem.

„sokkal kevesebb esélyük lesz diplomával statisztikailag a munkanélküliségre vagy a közmunkára mint azoknak, akiknek egyáltalán nincs semmilyen diplomájuk.”

Sem én, sem jó pár diplomás munkanélküli ismerősöm nincs regisztrálva a munkaügyi központban, így a statisztikát sem rontjuk, van, aki több éve nincs a rendszerben. Nyilván vannak ilyenek az alacsonyabb végzettségűek között is, de egy idő után már nem sok értelme regisztráltnak lenni. Rendes munkát nekem pl soha nem ajánlottak, közmunkát sem tudtak adni (többször próbálkoztam), mint ahogy segély se jár.

Amúgy a bölcsészek valóban sokan vannak, de az érték még mindig nem ugyanaz, mint a haszon. Én egyébként értéknek tekintem:

- a siketek jelbeszédét

- a baille-írását a vakoknak

- a fordítógépeket

Ezeket bölcsészek (nyelvészek) találták ki. De nyelvészek írják a szakmád szakmai szótárait is.

Ami egyébként nekem szemet szúrt, hogy nem tudhatod, hogy megbánja-e. Lehet, hogy igen, de szerintem alapból bunkóság valakit a bánata közepén így vigasztalni, ahogy tetted.

Unalmas már ez az őrületes hiszti a bölcsészképzéssel szemben. Valójában - az államnak egyébként aprópénzbe kerülő - bölcsész végzettséggel is többszörösen jobbak az ember elhelyezkedési esélyei, mint érettségivel, és töredékannyi munkanélküli bölcsész van, mint munkanélküli szakmunkás.

Ha valaki már ennyire a mérnöki gondolkodás felsőbbrendű voltával kel és fekszik, nézzen végre utána a konkrét számoknak, és kezdje el tisztelni őket.