Miért van az, hogy nem tudom összefoglalni, hogy milyen ember vagyok én?

Akkor nem ismered magad, vagy nem vagy őszinte magadhoz. Ahhoz, hogy elemezni tudd magad, ahhoz elmélyülés, befele nézés szükséges.

Ez is egy adalék önmagadhoz, hogy üresen adod be a lapot: kibújsz a feladat alól, a dolog könnyebb végét fogod meg. Mert pl KÜLSŐ jegyeidet biztos le tudnád írni. A GONDOLKODÁS, az ÉRZELMI életed már nehezebb, mert vagy mersz őszinte lenni, vagy leplezed a másokkal, önmagaddal kapcsolatos érzéseidet, gondolataidat. De írhatnál az érzékeléseid pontosságáról, emlékező képességedről, képzeletvilágodról, akaraterődről, aktivitásodról, kreativitásodról. Lehet, csak ne tudod megragadni személyiséged lényegét?

Ez már egy érdekes kiindulási pont.

A problémád egyébként egyáltalán nem különleges, pláne nem a Te korodban. Az emberek próbálják megismerni magukat, de az, hogy te belül mit gondolsz, az csak egy dolog. Ugyanúgy próbálunk következtetéseket levonni a külvilágból is. Gyakran van a kettő között ellentét, ilyenkor úgy érezzük, hogy félreismertek minket. A valóság ennél sokkal bonyolultabb: néha nem merjük magunknak bevallani, hogy nem vagyunk olyanok, mint lenni szeretnénk. Erőltetünk egy szerepet, de nem feltétlenül érezzük jól magunkat benne. Arról nem beszélve, hogy a környezetünk bizony nem mindig tűri, ha olyasminek mutatjuk magunkat, amilyenek nem vagyunk. Ilyen, mikor egy alapvetően gátlásos ember próbál hihetetlen harsány és laza lenni, vagy mikor egy kellő alapokkal, viselkedéskultúrával nem rendelkező ember úriembernek próbálja eladni magát.

Az ember egyénisége amúgy is folyamatosan változik, nem egy statikus valami, és semmiképpen nem határozható meg egyértelműen. Iskolás éveiben az emberek még többnyire nem rendelkeznek kialakult egyéniséggel, még csak keresnek.

Azt írod, bunkó alak vagy, de mégis szeretnek. Talán a bunkóság csak egy máz, amit magadra vettél lázadásból, mert nem akarsz jófiúnak tűnni, vagy mert félsz kimutatni a gyengeségeidet, ezért inkább vagy elutasító és agresszív. Volt egy diákom, aki nem egyszer kiabált velem, tiszteletlen volt, nem tanult, stb. Ugyanakkor meg láttam rajta, hogy van esze, van benne jóérzés és nagyonis érzékeny. Rá a mai napig nemigen haragszom, pedig okozott nehézségeket.