Szerintetek Isten létezik?

Ez keresztény megközelítés, de....

Létezik Isten? Érdekesnek találom, hogy ez a vita olyan sok figyelmet kap. Friss kutatások szerint a világon az emberek több, mint 90%-a hisz Isten vagy valamilyen felsőbb hatalom létezésében. Mégis az Istenben hívőkkel szemben elvárás, hogy valahogy bebizonyítsák az Ő létezését. Szerintem éppen fordítva kéne ennek lennie.

Valójában Isten létezését nem lehet bebizonyítani vagy megcáfolni. A Biblia egyenesen azt mondja, hogy hittel kell elfogadnunk a tényt, hogy Isten létezik – “Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.” (Zsidók 11:6) Ha Isten szeretné, akkor egyszerűen megjelenhetne és ezzel bebizonyíthatná az egész világnak, hogy létezik. De ha ezt tenné, akkor nem lenne szükség a hitre. “Jézus így szólt hozzá: ‘Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.’ ” (János 20:29)

Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs bizonyíték Isten létezésére. A Biblia kijelenti, hogy “Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny. Nappal a nappalnak adja át e szót, éjjel az éjjelnek adja tudtul. Nincs szó és nincs beszéd, hangjuk sem hallatszik, mégis eljut hangjuk az egész földre, szavuk a világ végéig.” (Zsoltárok 19:2-5) Ha megnézzük a csillagokat, próbáljuk megérteni az univerzum nagyságát, megvizsgáljuk a természet csodáit, gyönyörködünk a naplementében – akkor mindezekben megláthatjuk a Teremtő Istent, akire ezek mutatnak. Ha ez még nem lenne elég, akkor Isten bizonyítékát megtalálhatjuk a saját szívünkben is. Prédikátor 3:11 – “...az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta...” Van valami mélyen a lényünkben, ami felismeri, hogy van valami az életen és ezen a világon túl. Letagadhatjuk ezt az érzést intellektuálisan, de Isten jelenléte bennünk és rajtunk keresztül még mindig ott van. Mindezek ellenére a Biblia figyelmeztet minket, hogy lesznek, akik majd tagadják Isten létezését – “Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten!” (Zsoltárok 14:1) Tekintve, hogy az emberek 98%-a történelem során minden kultúrában, különböző civilizációkban, más-más kontinenseken hitt és hisz valamilyen Isten létezésében, lennie kell valaminek (vagy valakinek) aki ezt a hitet okozza.

Isten létezésének Bibliai érvei mellett vannak logikai érvek is. Először is ott van a lételméleti érvelés (ontológia). Ennek a legnépszerűbb formája az Istenről való elképzelést használja Isten létezésére. Azzal az Isten-definícióval kezdődik, hogy “akinél nagyobbat nem lehet kigondolni.” Ezután arról érvel, hogy létezni jobb, mint nem létezni, így a legnagyobbnak, amit ki lehet találni, léteznie kell. Ha Isten nem létezne, akkor nem Ő lenne a legnagyobb kitalálható lény – de ez ellenkezne Isten definíciójával. Másodszor van a teológiai érvelés. A teológai érvelés szerint annyira különleges az univerzum, hogy kell léteznie egy isteni szerkesztőnek. Például ha a Föld csak néhány száz kilométerrel közelebb vagy távolabb lenne a naptól, már nem lenne képes annyi életet hordozni, mint most. Ha a légkörben az elemek csak néhány százalékkal másképp lennének, máris minden élőlény meghalna a bolygón. Annak az esélye, hogy egyetlen fehérjemolekula véletlenül létrejön, 1 a 10243-hoz (ez egy 10-es szám, amit 243 nulla követ). Egyetlen sejt pedig több millió fehérjemolekulából áll össze.

A harmadik logikus érv Isten létezésére a kozmológiai érvelés. Minden hatás ellenhatást vált ki. Az univerzum és minden benne levő maga egy hatás. Valaminek lennie kellett, ami mindezt létrehozta. Valami olyan alapvető, amit nem okozott semmi és ami aztán azt okozhatta, hogy minden más létrejöjjön. Ez a valami pedig Isten. Egy negyedik érv neve erkölcsi érvelés. Minden kultúrában az egész történelem során volt valamiféle törvény. Mindenkinek van lelkiismerete. A gyilkosság, hazugság, lopás és erkölcstelenség majdnem mindenhol el van utasítva. Honnan máshonnan jött ez a jó és rossz iránti érzék,ha nem a szent Istentől?

Mindezek ellenére a Biblia szerint lesznek emberek, akik elutasítják a világos és tagadhatatlan létét Istennek és inkább egy hazugságban hisznek. Róma 1:25 – “Akik az Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, azok a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett, aki áldott mindörökké. Ámen.” A Biblia azt is kijelenti, hogy az embereknek nincs kifogásuk, hogy miért nem hittek Istenben, “hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett.” (Róma 1:20)

Vannak emberek, akik kijelentik, hogy nem hisznek Istenben, mert az “nem tudományos” vagy “nincs rá bizonyíték.” Valójában ha elfogadnák, hogy van Isten, akkor azt is el kéne fogadniuk, hogy felelősek neki és szükségük van a megbocsátására (Róma 3:23; 6:23). Ha Isten létezik, akkor el kell számolnunk neki a tetteinkkel. Ha nem létezik, akkor azt csinálhatunk amit csak akarunk, nem kell aggódnunk Isten ítélete miatt. Hiszem, hogy az evolúcióhoz azért ragaszkodnak olyan sokan a társadalmunkban, mert így jutnak az emberek más lehetőséghez, mint a Teremtő Istenben való hit. Isten létezik és ezt mindenki tudja. A tény, hogy néhányan olyan agresszíven próbálják cáfolni a létezését igazából még egy érv amellett, hogy ő létezik.

Engedj meg még egy érvet Isten létezésére. Honnan tudom, hogy Isten létezik? Onnan, hogy beszélek vele minden nap. Nem a fülemmel hallom, ahogy válaszol, de érzem a jelenlétét, a vezetését, és tudom, hogy szeret, és hogy szükségem van a kegyelmére. Voltak az életemben olyan dolgok, amiknek az egyetlen lehetséges magyarázata Isten volt. Ő csodálatos módon megmentett és megváltoztatta az életemet, így nincs más választásom, mint elismerni az ő létezését és örülni neki. Önmagában egyik érvelés sem győzhet meg bárkit, aki nem akarja elfogadni ezt a fájdalmasan tiszta igazságot. Végül is Isten létét hit által kell elfogadni (Zsidók 11:6). A hit Istenben nem egy vak ugrás a sötétbe, hanem egy biztos lépés egy világos szobába, ahol már ott van az emberek 90%-a.

Miért ne lehetne egy történelmi könyvből idézni?

Miért lenne az érvelése hibás ha a bibliai szövegeket hozza?

Szerintem ellentmondás amit írsz.

Hogy lehet számodra igaz a Biblia, de amit a benne szereplő emberek mondanak nem?

A keresztény hit egyik alapja a Biblia, és a mondjuk így "a Keresztény Isten" szava.

Ha valaki olvassa a Bibliát akkor egy bizonyos fokig megismerheti Istent.

Ilyen alapon én sem értem miért lenne hibás az érvelés ha bibliai szövegrészeket emel ki valaki.

Miért a keresztény Isten? Miért ("kellene") más isten?

Szerintem ezt mindenki maga dönti el.

Ha valaki tényleg keresi Istent akkor meg is találja.

Egy hosszabb írás (érdemes végig elolvasni)... én nem tudnám ilyen jól megfogalmazni. Ezt el lehet fogadni, meg el lehet vetni. Mindenkinek szíve joga miben-kiben hisz.

JÉZUS KRISZTUS

vagy Buddha, Mohamed, hinduizmus

Dr. Gerhard Bergmann

Rokonszenves, értelmes főiskolai hallgató ül velem szemben. Nem akadékoskodva, hanem becsületes tudásvágytól indítva kérdezi: „Mondja kérem, miért legyek éppen keresztény? Nem lehetnék éppúgy buddhista vagy mohamedán?”

Ha valaki megkérdez minket, azt először meg kell győznünk arról, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet játszani. Ha kérdése tudásvágyból fakad, joga van kérdezni, ha pusztán tradicionális kereszténysége nem segít rajta. De ha úgy gondolja, hogy langymeleg és semmire nem kötelező kereszténység-szemléletét egyszerűen átviheti a pogány vallások gyakorlatára, akkor téved. Ezért így kell felelnünk az illetőnek:

„Legyen tehát mohamedánná, és böjtölje végig a Ramadán hónapot, míg szikrázik a szeme az éhségtől. Vagy legyen hinduvá, de jaj önnek, ha véletlenül a páriák kaszton kívüli osztályába kerül, mert akkor már nem is tekintik embernek. Még az árnyéka se érinthet más embert, mert az is tisztátalanná teszi. Mint pária, az emberi társadalom kivetettjei közé tartozik, ezt tanítja a hindu vallás.”

Látjuk tehát, hogy puszta intellektuális szórakozás nem méltó a téma komolyságához. Ezt vegyék tudomásul mindazok, akik az „indiai szellemiséggel” kacérkodnak. Buddhistának, mohamedánnak vagy hindunak lenni nem olcsó dolog. Megszégyenítenek bennünket azzal, amilyen komolyan veszik vallásukat. Komolyan megalapozott felelettel tartozunk nekik. Foglaljuk össze ezt rövid alapelvekben:

l. Jézus Krisztus személyében próféciák teljesültek be, a vallásalapítókéban soha.

Gondoljuk csak meg, már 700 évvel születése előtt megjövendölték Krisztus születése helyét (Mik 5,1). Ugyanez a szöveg Jézus örökkévaló létéről is tanúskodik. Izajás 7,14-ben ezt olvassuk: „Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.” Megjövendölték jeruzsálemi bevonulását (Zak 9,9), és ugyanígy szenvedését is (Iz 53,3-5; Zak 12,10). Azt is meg kell állapítanunk, hogy magának Jézusnak a próféciái is beteljesedtek, és Ő maga mondta: „Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.” (Luk 24,44)

Lássuk a vallásalapítókat ebből a szemszögből. Egyetlen prófécia sincs sem Buddha, sem Mohamed mögött, hogy a hinduizmusról ne is beszéljünk, mert annak nincs is vallásalapítója.

2. A vallásalapítók emberek csupán; Jézus Krisztus azonban valóságos ember és valóságos Isten; Buddha, Mohamed és Krisztus közé az istenfiúság von éles határt. Jézus Krisztus mondja: „Aki engem látott, az Atyát is látta.” (Jn 14,9) Ilyent se Buddha, se Mohamed, se a hinduizmus szentje soha nem mert mondani.

Jézus Krisztus mondja: „Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok” (Jn 8,58), és ezzel az Ószövetségben megjövendölt öröktől fogva való létéről tesz bizonyságot. Ilyet se mert mondani soha se Mohamed, se Buddha, ismét nem is szólva a hinduizmusról. Jézus Krisztus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még, ha meghal is, élni fog” (Jn 11,25), és kizárólag csak Ő mondhatja: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,18/20) Ilyen királyi felségre valló kijelentéseket hiába keresünk a vallások alapítóinál. Egyetlenszerű Jézus abban, hogy magát Isten egyetlen, mindörökké érvényes kijelentésének vallja.

Mindebből fontos következtetést vonhatunk le: vagy egy beteg lélek vakmerő istenkáromlásai Jézus isteni méltóságáról szóló önkijelentései – vagy igazak. Harmadik lehetőség nincs. Már a beteljesült próféciák önmagukban hitelre és teljes bizalmunkra méltóvá teszik Jézus Krisztust. A földkerekség legtávolabbi zugában is érvényes, amit Isten Igéje Krisztusról tanúsít: „Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” (ApCsel 4,12) Ebből következik, hogy áthidalhatatlan minőségi eltérés, és nemcsak fokozati különbség van Jézus Krisztus és az összes vallásalapító között, beleértve a hinduizmus szentjeit.

3. Buddha, Mohamed és Jézus Krisztus között nemcsak személyükre, hanem életükre nézve is különbség van: a bűntelenség különbsége.

Minden vallásalapító ember volt csupán, ezért életük felett a bűn árnyéka sötétlik. Buddha, aki Kr.e. 560 körül a mai Nepálban született, fejedelem fia, tehát herceg volt, aki nagy pompában és jólétben nőtt fel. Buddha 19 éves korában megnősült, de feleségén kívül még a legszebb táncosnőkből háreme is volt. Kicsapongó életet élt. 29 évesen eszmélt rá, milyen üres élvhajhászó, bűnös az élete. Búcsút sem véve feleségétől és fiától, otthagyta őket és háremét is táncosnőivel. Önsanyargatás és böjtölés között kereste a megtisztulást. Aszkézisének hetedik évében, egy éjszaka, mikor fügefa alatt ült , „elnyerte a megvilágosodást” . Ettől kezdve hívták Buddhának. A Buddha név ugyanis cím, és annyit jelent: a megvilágosodott. Eredeti neve Gautama volt.

Mohamed az arab pusztaság szülötte volt. Élete még akkor is terhelt volt súlyos szexuális bűnökkel, mikor már az iszlám megalapításán tevékenykedett.

Egészen másként áll a dolog Jézus Krisztussal. Nála nem találunk megtisztulásért folytatott küzdelmet; Ő tiszta maradt a bűntől. Még ellenségeitől, az írástudóktól és farizeusoktól is nyugodtan kérdezheti: „Ki vádolhat bűnnel közületek?” (Jn 8, 46). Nem találták bűnösnek, noha szüntelenül leskelődtek utána, ezért el kellett némulniuk. Se hazugság, se szeretetlenség, gonosz szó, irigység vagy tisztátalanság nem volt az életében, noha szüntelenül találkozott ilyesmivel az emberek közt. Mégis szerette őket.

4. Buddha, Mohamed, a hinduizmus valamint Jézus Krisztus között az a különbség, ami a vallás és az Evangélium közt. Mindnyájan találkozunk szenvedéssel, betegséggel, halállal. Dolgunk van jogtalansággal, erőszakkal, zsarnoksággal. Hogyan tudunk ezekkel a súlyos, részben végzetes problémákkal szembenézni: van-e Isten, van-e élet a halál után? Mi lesz velem, bűnössel? Ezek a kérdések magas falként tornyosulnak elénk, szegény emberek elé. Isten pedig a fal mögött van, ott rejtőzik. Az ember azonban nem tud meglenni Isten nélkül.

Mikor az ember át akar törni a falon, és így keres választ kérdéseire, az a vallás. A vallás tehát az emberből kiinduló kísérlet, hogy feleletet találjon végső kérdésére; hogy áttörjön a falon. De valamennyi vallás megreked a sűrű ködfalban, ezért egyetlen vallás sem tud végső bizonyságot mondani.

Gyökerében és lényegében ellentétes ezzel az Evangélium. A vallásnak spekulatív nézetei és tanai vannak. Jézus Krisztus azonban maga az Evangélium, és ugyanő az, aki az Evangéliumot hirdeti. Mivel pedig Jézus Krisztus egyetlenszerű, mivel Ő Isten öröktől fogva való Fia, ezért szívbeli bizonyossággal és boldogan vallhatjuk: Isten felelete valamennyi vallás számára: az Evangélium. Az Evangélium Isten önkijelentése, önközlése.

A vallás alulról felfelé vezető út. Az Evangélium a felülről lefelé vezető út. A vallás az embertől Istenhez törő út. Az Evangélium Isten útja az emberhez. Jézus Krisztus felülről lefelé törte át a ködfalat. Mivel a vallásalapítók maguk is emberek, amint ennek tudatában is voltak, nem véletlen, hogy Buddha élete végén megvallja: még mindig az igazságot keresem. Jézus azonban azt mondta: „Én vagyok az igazság.” (Jn 14,6) Ez az Evangélium. Ebből következik, hogy:

Jézus Krisztus saját kijelentése szerint Isten Fia;

ezt megerősítik a beteljesedett ószövetségi próféciák;

míg a vallások alapítói tudták magukról, hogy emberek, ezért kézen fekvő, hogy mindez kifejezésre jut abban a különbségben, amely a vallásalapítók tanításai és Jézus Krisztus tanítása között van.

5. Jézus Evangéliuma messze felülmúlja mind Buddha és Mohamed, mind a hinduizmus tanításait

folytatás....