Mi az élet értelme?

Igen, ismerem ezt az érzést.Nagyon szeretem én is a természetet .Sok helyet bejártam itt az országban.Viszont az emberi elme valóban olyan , hogy mindig vágyik az újra az ismeretlenre.Régebben én magam is sokkal jobban vágytam olyan távoli helyekre amit még nem láttam.Ez egy természetes emberi tulajdonság.

Egy bizonyos idő után viszont elgondolkoztam, hogy meddig tarthat ez az örökös vágy a mindig "újra" , "ismeretlenre".Ugyanis bennem van egy olyan , hogy sokszor elképzeltem, hogy ha majd ezt vagy azt elérem, megtapasztalom, meglátom akkor majd biztos "lenyugszom", és majd valamiféle "tartósabb boldogságot " fogok megélni.

Aztán rá kellett jönnöm, hogy a "megtapasztalás", célok elérése csak rövid "boldogságot" hoz.

Komolyabban elkezdtem foglalkozni ezen kérdéssel.Nem akartam elhinni , hogy "csak így működhet ez az élet".

Nagyon sokat olvastam ebben a témában , "meditációval" kezdtem "kísérletezni". Majd egy alkalommal megtapasztaltam, hogy valójában mi is az igazi jelentése, annak, hogy az "kis dolgokban " is meglehet találni az igazi örömet.

Amúgy nagyon lenyűgöznek a "szép " tájak. De egy alkalommal egy jelentéktelennek tűnő helyen éltem át a "csodát". Talán meditatív állapotba kerültem és azt a szemnek jelentéktelennek tűnő tájban olyan szépséget is felfedeztem amit a szemnek "legszebb" tájban sem láttam meg azelőtt. Egy másik alkalommal virágokat néztem, és egyik pillanatról a másikra, megint "másképp" érzékeltem a növényeket a környezetemet.Ebben az állapotban egy elszáradt virágban is megláttam az igazán szépet.Ezt gondolkodással nem lehet megérteni , csak ha átéled a valóságban.Többek közt ezekben a tapasztalásokban éreztem át az "élet értelmét". Ez a bizonyos "mélyebb érzékelés"természetesen nem csak a természetre vonatkozik. Bármiben megtapasztalható.Emberi kapcsolatokban partnerkapcsolatban, bármiben.Csak példaként említettem a természetben tapasztaltakat.

Azért írtam le ezt Neked, mert most már tudom, hogy mindenkinek meg van az esélye , hogy "más szemmel is meg lássa" az élet értelmét.Az is igaz , hogy ezt a "másképp látást" meg kell tanulnunk . A meditáció is sokat segíthet ebben.De rengeteg más technika létezik.

Valójában azt mondják ez a "különösnek " mondható érzékelésünk "érzékszervünk" valahol ott van bennünk, csak az évszázadok során elsorvadt bennünk.

Ez a bizonyos "érzékszervünk", "érzékelésünk", nem függ sem pénztől, se iskolázottságtól, se egyéb hasonló külsőségektől.

Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy én már aztán eljutottam az igazi boldogság szintjére . Nem dehogy. Viszont most már tudom azt , hogy az "élet értelme", az igazi "öröm" , "boldogság" , forrása valahol bennünk lakozik, nem igazán a külső körülményektől függ.Nem igazán a gazdagoktól, "kizsákmányolóktól", "rossz emberektől". Egyrészt ez egy felszabadultság érzetet ad , másrészről viszont a felelősség a boldogságunkért magunkra terelődik.

Tehát most már tudom, hogy az igazi "boldogság" tőlem függ nem másoktól , de viszont nem úgy jutunk el a bennünk lévő békéhez, hogy eddig másokat hibáztattunk a "boldogtalanságunkért", most pedig magunkat hibáztatjuk.Nem! Nem a hibáztatással jutunk el, "önmagunkhoz".

Mindenesetre ha most még nem érzékelnéd, hogy miről beszéltem , kívánom, hogy minél hamarább eljuss a vágyott helyekre.Lehet , hogy Neked azokra a megtapasztalásokra van szükséged, hogy rátalálj az "élet értelmére". Ha igazán vágyódsz a kívánt helyekre , elfogsz jutni, kicsit azért próbálj tenni is érte. Legalább néha vegyél lottót.:))) No és lehetőleg hagyd el a „nekem úgysem sikerülhet” és hasonló hozzáállást.

Tudod ! Kezd a könnyebben elérhető célokkal. Egyiptom könnyebben elérhető, mint pl. a sarkkör. Aztán szép sorban.:))