Sehogy se érzem jól magam, ahol most vagyok és akikkel körbe vagyok véve. Hogyan bírjam ki ezt az időszakot?

Én most is ilyen helyzetben vagyok, nincs saját házam, pedig imádok kertészkedni (hasznos növényeket ültetni), imádom ha velem alszik a cicám (a fekete cicám már nincs velem, van egy szürke akit befogadtam az utcáról de ő nem aludhat velem), imádok a magam ura lenni, ha nem idegesít fel senki a hülye kis szokásaival, ha csak magamnak kell megfelelnem, stb, stb.

Bennem az tartja az erőt, hogy hamarosan megyek egyetemre, és addig lefoglalom magam tanulással (kell nyelvvizsga egy jó felső fokú matek érettségi), munkát kell addig találnom, hogy legyen valami pénzem, és a hobbimnak élek (otthon kraftolok minden félét), hogy eltereljem a gondolatokat arról, hogy milyen jó lenne ha lenne otthonom, cicám, jó munkám. Arra gondolok egyfolytában, hogy az egyetemmel ki fogok utazni kínába és milyen faja lesz.

Na ezzel csak azt akartam mondani, hogy kell egy mérföldkő az életedben amit el fogsz érni és le köti a gondolataidat. :3 Sok sikert, és jusson eszedbe, én szeretlek! :3