Úgy érzem nagyon rámászok azokra, akikkel össze akarok haverkodni. Honnan számít igazából rámászásnak?

ha valakit megismersz és onnantól kezdve úgy viselkedsz vele,mintha rég nagyon jó barátok lennétek,

ha öntöd rá a bizalmas dolgaidat,minden apróságot elmesélve,

ha folyamatosan szervezel-tervezel vele és a tudtára is adod

Nekem kb ezek a jelei,amúgy simán lehet,hogy valakivel így lesztek a legjobb barátok egyszer,de ha mindenkivel így indítasz,akkor észreveszed,hogy gyorsan cserélődnek az emberek körülötted.

A másik meg attól függően,hogy mennyire tolerálja ezt általában hárít,halogat veled szemben,pl nem hív ,nem keres,lemond programokat...

Én ilyesmire gondoltam.

Amúgy nem ronts ajtóstól a házba,mert nagyon fárasztó tud lenni az ilyen viselkedés.

Van egy kolléganőm,(üzletben dolgozunk)úgy viselkedik a vevőkkel,mintha régi cimborák lennének,közben nem veszi észre,hogy már kellemetlen.Nő létére férfi vevővel tárgyalja a vetélését...

Én meg állok ott elképedve.Mindig az barátnőjével megy mindenhová (akinek még a nevét sem tudjuk)tizen...éve dolgozunk együtt(ezért furcsa)soha senki nem hívja ,nem köszönti és akit csak ismerek mindenki szánakozik rajta,aztán ha kiismerik inkább elkerülik.Ne akarj ilyen lenni.

Próbáld meg önállóan is elfoglalni magad és örülj,ha van társaságod,ne riaszd el az embereket magadtól.Várd meg,hogy más is keresse a tiédet.

Tőlem ennyi telt,remélem segítettem és tényleg nem az észt akarom neked osztani,szia