Bunkóság volt, vagy a mai világban tökéletesen érthető?

Ma történt, Budapesttől 30-40 kmre egy kisvárosban

A barátnőm átszaladt gyümölcsért a nagymamájához, én pedig megvártam a helyi focipálya szélére leülve. Tök jól elmerengtem a kis mezőn, (ami a pálya széle és az út között volt, kb 5 méteres sáv) amikor láttam, hogy az út túloldaláról megindul felém egy nő, középkorú lehetett kb 30 éves, kicsit züllött arca volt, de nem volt vészes, be volt kötve a keze, normálisan volt felöltözve, volt nála két fehér zacskó is. Fehér nő volt, hosszú fekete hajjal, de valamiért ellenszenvesnek éreztem.

Gondoltam biztosan útbaigazítást kért, erre odaszólt, hogy szia, szeretnék veled egy kicsit beszélgetni, és leült mellém.

Na én felpattantam, hogy bocsi, de várok valakire, és elindultam a barátnőm fele. Erre ő mordult egyet, elindult felém, majd elfordult a másik irányba és ment tovább.

Úgy mérlegeltem, hogy bárki lehet, bármilyen szándékkal és nem szeretnék vele szóba állni, vagy összeszólalkozni. De lehet, hogy csak megtetszettem neki (25 éves átlagos fiú vagyok)

Az is lehet, hogy valami volt vele és segítséget akart kérni (veri a férje, akármi) vagy szimplán csak le akart húzni (kölcsönkér, stb) vagy megismerkedik velem, eljön hozzám, aztán jól kipakolja a házat, vagy akármi.

Szóval nem tudom, viszont elgondolkoztam rajta, hogy mi van akkor, ha tényleg segítséget kért, vagy csak úgy szimplán beszélgetni szeretett volna és nem mondott, vagy tett olyat amiért nyíltan elutasíthattam volna és valószínűleg rosszul eshetett neki.

Szerintetek nagyon is jól tettem, hogy ott hagytam a francba, vagy bunkó voltam vele nagyon?