Mit tegyek az ellen, ha édesapám nője kitúr (t) a helyemről?

Abban tényleg lehet valami, hogy a kérdező még 19 évesen is túl erősen kötődik/kötődött a szüleihez, legalábbis az apukájához. Ahogy az egészet végigolvastam, ez jutott eszembe. Fontos, hogy előbb-utóbb leváljon az ember a szüleitől, önálló legyen. Bár nem tudok arról, hogy a kérdező ne lenne önálló, hiszen a szituációt nem ismerem pontosan.

A válaszolók sok dolgot nem látnak ebben, nem vesznek észre:

1. A szülők dolga lenne a leválást elősegíteni, jelen esetben az apa erről nem gondoskodott.

2. A szülők elváltak, ez nem normális dolog. A normális az lenne, ha a szülők együtt vannak, a gyereknek is erre van szüksége, hogy ezt lássa. Súlyos hibát követtek el a szülők a válással. A gyerekre ez nincs jó hatással, nem a lány tehet arról, hogy az anyja után jön egy másik "anya" is, ez nem normális dolog. Ezért nem a "kislányt" kellene kioktatni, hanem a szülőket keressétek meg előbb, és nekik mondjátok meg. Mit tehet arról a lány, hogy a szülei ezt hozták össze? semmit.

A lány nem tehet arról, hogy a szülők nem segítették elő a leválást róluk, kvázi "önállósodást".

A lány nem tehet arról, hogy a szülei elváltak és már nincsenek együtt, és ennek egy gyerekre nézve nem normális következményei vannak.

Gondolom, csupa olyan ember osztotta az észt a válaszokban, akik nem mentek keresztül hasonlón 19 évesen, tehát nem váltak el a szüleik, és utána nem lett új párja az apának. De tévedhetek is, bár ahogy láttam, senki nem jegyezte meg, hogy tapasztalatból ír, igaz, az összes választ nem olvastam elejétől a végéig.

A kérdező kérdésére térve: Mit tegyél? Bár már 2 éve is, hogy a kérdést feltetted, azóta sok minden változhatott. (Ehhez képest lazán ideválaszolt a mai napon 18:54-kor a válaszoló, mintha 2 év óta feltétlen ugyanolyannak kéne lennie a kérdezőnek és azóta sem tudta feltételezése szerint a kérdező a szituációt elfogadni. Nem erről van szó, egyszerűen meg se nézte a válaszoló a kérdés időpontját, de már volt 1 perce odaírni a bölcsességét, talán időgép nem lenne rossz ide.) Nem tudom, két év alatt mit változott a szituáció, engem érdekelne.

A javaslatom az lenne, ha még 2 évvel ezelőtt lennénk, hogy próbálj erről beszélni apukáddal, mondd el neki őszintén, de ne felelősségre vonóan a dolgot, és ha jó fej, meg fog érteni és fog segíteni.

Vannak, akik 18 évesen már külön élnek a szülőktől, természetesen ez nem mindenkinél működik, sőt keveseknél, de érdemes a saját életed kialakításán gondolkodni, ha még nem tetted, vagy még eddig nem gondolkodtál rajta.

Két dolog érdekelne nagyon:

1. a kérdező helyzete mennyit változott azóta

2. a sok válaszoló átment-e hasonlón, mint a kérdező, vagy csak nagyon okosnak gondolják magukat.

Szinvonalad aztán van anyukám.. Gratulálok ;) 30-as vagyok..

Azért kva mert szereti apádat Gratulálok, még valami?:D