Adna valaki túlélési tippeket?
A félévi órarendváltással nemcsak kicsit átrendeződött, hanem fenekestől felfordult az életem. Minden napra kilenc órát kaptam, ráadásul nem is lájtosakat, hanem keményen duplamatek-fizika-angol nyelvű történelem kombinációkat is. Nem tudom, hogyan éljem túl ezt a félévet, egyszerűen kiakaszt és lelkileg lejjebb rúg, hogy minden nap indulhatok hatkor, és hazaérhetek este fél hétre, majd állhatok neki tanulni.
Gimisek, egyetemisták, van valami taktikátok, amikkel el lehet kerülni a depressziót vagy a túlterhelés okozta válságot? Tízperces -és negyedórás szüneteim vannak, én arra gondoltam, hogy viszek magammal kávét, valami gyümölcsturmixot meg zenét, de még így is nehéz kibírni ezt. Mivel dobhatnám így fel a napjaimat, hogy kihúzzam a félévet és ne érezzem magam olyan rémesen?
A jogban szinte semmit. Néha adódnak érdekes helyzetek, de nagyon ritkán. Annyi dob fel, hogy terveket szövögetek, hogyan lehetne meglógni ebből a helyzetből. Persze szinte esélytelen. Elhasználtam az összes állami képzési lehetőségem, annyi pénzünk meg nincs, hogy most még elvégezzem az állatorvosit is. Gondoltam már rá, hogy állatorvosi asszisztens leszek ilyen okj-s képzéssel, de azzal állítólag nagyon nehéz elhelyezkedni.
Ha azt mondod, hogy neked a fordítás a szenvedélyed, én elhiszem, bár nekem eléggé furának tűnik. De egészen biztos vagy benne? Tényleg szenvedély? Ha napi 8 órában kéne csinálnod biztosan végig élveznéd?
Van egy általános iskolai volt osztálytársam. Lány. Kamionsofőr akart lenni, imádta az autókat. Megcsinálta. Nem egy nagy karrier, de nála boldogabb kamionsofőrt még nem láttam. Ez a lényeg szerintem.
ezek szerint ez azért lehetséges, mert kéttanos gimibe járok? szuper, pedig már majdnem eljátszottam az ötlettel, hogy beszélek az igazgatóval
nagyon köszönöm a fáradságod egyébként!:)
utolsó, igen, szeretem csinálni, és úgy érzem, nem fáradnék bele. a kéttanos gimi mivolta miatt nagy súlyt fektetnek itt a nyelvekre, és sokszor mondták, van tehetségem a fogalmazáshoz és fordításhoz, mediációhoz. a fura az, hogy nem szenvedéllyel állnék neki, hanem valami furcsa elhivatottsággal, ami mindenképpen belülről fakad, de azt még nem látom magam előtt, hogy boldogan vetném be magam mondjuk egy nyolcvan oldalas termékleírás fordításába... fiatal vagyok még, majd elválik.
a kamionos történeten jót mosolyogtam, köszönöm!:)
Én is midnen nap 8ra járok és 7ig vagyok suliban (igaz ebéd szünettel) de 9 óránk van egy napon, van amikor 10.
Másfél éve ezt csinálom, egyáltalán nem érzem magam lehangoltank, túlterheltnek. Igaz van mikor utolsó órán azt sem tudom ki vagyok és mit keresek még itt, de már hozzászoktam.
16l
Csak gondolj bele, hogy valójában ez életed legcsodálatosabb és gondtalanabb időszaka. Gyakorlatilag nincs rajtad semmilyen felelősség, se teher. Majd ha vége lesz a varázslatos iskolaéveknek és el kell menni dolgozni, visszasírod ezeket az időket. :)
Az iskola alatt választhatsz, hogy tanulsz-e, vagy sem, választhatsz, hogy órán alszol, vagy figyelsz, stb. Felnőttként már keményebb választások elé nézel.
A 17-esnek szerintem nincs igaza. A tanulás is pont elég fárasztó, pláne heti 5 nap heteken át és csak a hétvégéid szabadok, ha azokon is nem kell tanulnod, vagy más hasonló kellemes dolgot csinálnod. Én most vagyok a 3. évemben egy olyan osztályközösséggel, akiknek egyes tagjait kimondottan utálom és muszáj még kibírnom egy évet velük. Átlag heti 7 órám van, 9-et nem tudom hogy bírnák ki. :D
Szerintem foglald le magad szünetekben olyan dolgokkal, amiket szeretsz. Hallgass zenét, olvass könyvet stb. Céllal pedig valószínűleg tényleg könnyebben lehet kibírni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!