Ti nem gondolkoztatok ezen? Nem álmodtatok róla?

Dehogynem, tök jó lenne...

...de erre még szerintem várhatok. :D ..és ha mennék is, nem egyedül szeretnék. hanem akkor már vki jófejjel. :D

szerintem sokan vannak így:) sokszor jó lenne csak úgy eltűnni arról a helyről, ahol mindenki ismer, ahol a gondok vannak és minden újrakezdeni:) de hát ez nem így megy. álmodozni lehet ilyenekről, ha ez nyugalmat és mosolyokat ad:)

nincs ebben semmi és lehet, hogy nem is lehetetlen.

azért ha még sikerülne is, az sem lenne olyan könnyű, a világ más pontján minden más:)

Nem lehetetlen. Én kb. 13 éve megcsináltam, felmondtam, elindultam két bőrönddel a világ másik végére fél évre.

Utána otthon éltem az életemet (lett család,gyerekek), tavaly megint elegem lett (úgy látszik bizonyos időszakonként telik be nekem a pohár és mehetnékem lesz), de már felszámoltam otthon mindent (lakást, munkahelyet, gyerekek ki lettek íratva a suliból) és felszálltunk a repülőre (a cél most közelebbi volt, nem a világ másik oldala). Én most jól érzem magam hónapok óta, amit akartam megkaptam (pálmafa, tenger, nincs hó és parlagfű), a gyerekek imádják. 2 nappal karácsony előtt fürdőruhában szaladgáltak a parton. (egyébként elég sok magyar van errefelé, a környékbeli magyar kisgyerekes családokkal már közös piknik is volt) Most az a terv, hogy pár évig itt maradunk amíg a gyerekek befejezik a sulit, 10 év múlva úgyis kirepülnek és élik a világukat, én meg meglátom. Vagy maradok, vagy tovább állok ahol jól érzem magam.

4. vagyok, amúgy az ész nélküli nekiindulást nem ajánlom senkinek! Nyelvtudás, rátermettség, széleskörű információk begyűjtése és biztos háttér (vagy pénz, vagy otthon család, aki bajban tud segíteni, hogy legalább haza tudj utazni) kell, különben bukta lesz belőle!

Nem egy magyar van, aki bajba jut és örül ha valahogy hazajut. Most is volt ilyen errefelé, nem az első és tuti nem az utolsó.