Megőrítenek a barátaim. Hogy kérjem meg őket, nem pofátlanul, h költözzenek el? Hosszú lesz?
4 éve nem találkoztunk a közép iskolai barátnőmmel, de mindig beszéltünk telefonon, vagy fb-on.
Nagyon szerettem őt, nem sértődékeny és igényes magára.
Mi már pesten élünk a párommal és a fiával. Kalandos országok járása után úgymond letelepedtünk. (A fiú most az anyjánál nyaral.) Párom pedig 6 hetente jár haza külföldről. Én is dolgozom, van 2 kutyánk is.
Néhány hónapja felhívott a barátnőm, h a balcsis melójuk után feljönnének pestre munkát keresni, ide települni. És h lakhatnának-e nálunk pár hétig, amíg találnak albérletet és stabilizálódik a munka amit találnak.
Rábeszéltem páromat, h egyezezzen bele. Hiányzott már a barátnőm, jól esett volna látni. És átéreztem a helyzetüket. Nekünk is jó lett volna anno olyan barát, akinél meghúzhatuk magunkat.
Augusztus 02-én pénteken meg is érkeztek. Nagyon vártam már őket. Csili-vilire kitakarítottam, csináltam helyet nekik a szekrényben stb....
De már akkor nagyon nem éreztem jól magam. Fájt a fejem, a fülem, köhögtem, fájt a torkom is.
Megjöttek. Elrendeztem őket, pihiztek, kipakoltak beszélgettünk.
Másnap a többi tünet mellé még jött az állandó hányás és szédülés is. Így végig kinlódtam a szombati napot. Gondoltam majd jobban leszek.
Barátnőm főzött közben. De csak magának és a pasijának. !?!?!?
Vasárnap kihívtuk a mentőt mert nem bítam.
Központi idegrendszeri gyulladással be is vittek. Barátnőmék, másnap, hétfőn jöttek be hozzám. Hoztak nekem zsömit meg sajtot. Meg kivett a vasalni valókból egy pólót és azt hozta be gyürötten, h abban menjek majd haza.
Aztán haza jöttek hozzám és semmi....
Párom ahogy megtudta mi történt, csütörtökön kocsiba ült és pénteken már a kórházban volt. Taxival jött be, szinte minden nap (vasárnap du-ig.), a "barátaim" egyszer sem jöttek be hozzám vele, pedig hívta őket.
Elmondta, h nem tartanak maguk után rendet és nagyon igénytelenek is.
LÉNYEG:
Még maradnom kellett volna a kórházban egy hetet. De haza jöttem saját felelősségre. Meglepinek szántam, de azt sem vették észre, h bejöttem a kapun és az ajtón.
Bokáig ért a mocsok, minden csupa por volt. A konyhában állt a mosatlan. Olyan kupleráj volt, h egyszerre tudtam volna üvölteni és sírni.
Lecsesztem őket ugyan, mert tudom, h nem sértődősök, de az bántott a legjobban, h nem is sajnáltáék a dolgokat.
Míg én a port töröltem, pakoltam, ő elmosogatott. Míg én szinte sírva súroltam a hűtőt, ők az udvaron dohányoztak.
A kutyáknak ugyan adtak enni. Azért nem is panaszkodom. Viszont amikor mentem haza, az egyiküket csak úgy kikötötték a 33C-os napra víz nélkül.
Nem tudom mit csináljak! Én ezt nem bírom így! Annyira megbántam, h befogadtam őket.
Nem akarom kirakni őket az utcára, de nem akarok velük tovább egy pillanatra sem egy háztartásban lenni.
Van kb 200e Ft-juk, de munkahelyeik még nincsenek stabilok.
Nem értem az egészet. Ne ilyennek ismertem barátnőmet. Jártam is náluk iskolás korunkban. Mindig tisztaság volt náluk. Ő mindig igényes volt magára.
Létezik h valaki 4 év alatt ekkorát változzon? De még ha meg is változott.... Én nem így fogadtam őket, és nem így hagytam ott nekik a házat sem....
és a tetejében, amikor takarítottam, barátnőm pasijának volt pofája megkérdezni, h miért vagyok ideges?
Elnézést, h hosszú lett. Sajnos nincs kinek elpanaszolnom magam. Teljesen tanácstalan vagyok.
Bocs a hibákért is. Már a fejem is megint megfájdult és szédülök is.
Holnap érkezik a tesóm, 1 hétre csak úgy lébecolni/nyaralni, h itt legyen. hasonló habitusú mint én. Nem akarok más után takarítani, vagy idegeskedni, h takaríte mindeni maga után.
Mit csináljak? Adjak nekik rövidebb ultimátumot.
KÖSZÖNÖM HA VOLT TÜRELMED VÉGIG OLVASNI!
Egyet kell értenem az első hozzászólóval. Ez a te otthonod, és ha téged zavar a dolog, nyugodtan tedd szóvá. Ez nem egy olyan probléma, amire lehet legyinteni.
Magyarázd el normális hangnemben, hogy miért kéred azt, hogy költözzenek el. Te tettél szívességet, de ez nem azt jelenti, hogy minden alájuk van rakva. Az lett volna a minimum, hogy amiben tudnak, segítenek, és nem csinálnak több problémát Neked. Ez sajnos nem sikerült, így érthető, hogy nem szívesen viseled tovább el őket.
Én kiraknám őket, volt idejük "bizonyítani", megmutatni, hogy megérdemlik, hogy ott lakjanak.
Nyilván jól jött nekik az ingyen szállás és amíg tudnak, gyűjtögetnek mellette.
Ha nincs még állásuk csak keresgélnek, akkor indulhatnak is hazafelé, ha már kaptak, akkor ha a csajjal tényleg olyan jóban vagy, akkor esetleg kompromisszumot lehet kötni, segítenék nekik minél gyorsabban albérletet nézni, de akkor ne viselkedjenek úgy, mint a disznó, segítsenek mindenben, főzzenek, vásároljanak, takarítsanak, nem ők vannak otthon, tartsák be a szabályokat. És minél előbb menjenek el. Ha nem képesek kompromisszumra, akkor amíg lakást keresnek, menjenek panzióba.
off
de
olyan szó nincs, hogy "megőrít"
az azt jelentené, hogy valamitől őr lesz belőled...
Lehet, hogy nem leszek túl népszerű, de én nem értek veled egyet.
Úgy vettem ki, kb 1 hetet voltál kórházban. Ennyi idő alatt ujjnyi por rakódott le, és sikálni kellett a hűtőt? Vagy előtte is kosz volt, vagy valaki szétszórt egy zsák homokot, és belehányt a hűtőbe. Szerintem túlreagálod. Azt írod, hogy nem sértődősek, akkor tessék megmondani, hogy háklis vagy a rendre, figyeljenek jobban oda, nem bőgve kell suvickolni utánuk. Meg ha már ott vagytok, h beszéltek, azt is mondd el, hogy ugyan azért mentek Pestre, hogy munkát és lakást találjanak, szeretnéd, ha inkább téged ugrálnának körbe, mert magányos vagy otthon egyedül, amíg a párod külföldön van, és akkor mindenki érti a dolgát. De az lenne a leggerinctelenebb, hogy ahelyett, hogy szólnál, hogy figyi nem így kéne, inkább kib@s.zod őket az utcára, ahogy itt néhány intelligens válaszoló írta.
Hát, azt hiszem, ideje a sarkadra állni - barátság ide vagy oda. Nem kell neked ezt tűrnöd és takarítanod utánuk a mocskot! Hogy fogsz így meggyógyulni? Különben is, neked most pihenned kellene, nem csicskáznod nekik.
A saját egészséged és nyugalmad érdekében mielőbb tedd ki a szűrüket! Megmondod nekik:
édeseim, nagyon szeretlek benneteket, de eddig tartott a türelmem. Nem vagyok hajlandó két felnőtt ember után a mocskot takarítani, beteg vagyok, pihennem kell, nem tudom bevállalni az ittléteteket. Jön a 4 napos hétvége, addigra szeretném, ha elmennétek. Kész.
Azért az extra toleráns válaszoló ha a helyedben lenne, akkor is így gondolná?
Belegondoltam, hogy ha idejönne a középiskolai barátnőm, kórházba kerülnék ahol meg se látogat, de cserébe disznóólat csinál a lakásomból.. hát nem biztos, hogy vállon veregetném, hogy nyugodtan hagyják szét a koszukat, hiszen nekik most elsősorban munkát kell találniuk.
Azért az nem normális dolog, hogy ha már szívességet kérnek, akkor nem igyekeznek azon, hogy segítsenek, meghálálják a befogadást, de legalább ne zavarjanak és ne szedjék szét más lakását.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!